Jellegzetes téli balesetek és az ebből eredő kártérítési igény

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú balesetekről és az ebből eredő potenciális kártérítési igényekről lesz szó.

Milyen típus balesetek fordulhatnak elő?

A téli időszakban a jeges közutak, járdák okoznak gondokat. A gyalogosan közlekedők nemcsak a tömegközlekedés megállóiban, hanem a járdákon, lépcsőkön és az utakon is találkozhatnak ilyenkor jegesedéssel. A kérdés az, hogy amennyiben valaki a fentiek miatt balesetet szenvedett, vajon kivel szemben és milyen kárigényt érvényesíthet?

Ki felelhet a balesetért?

A kérdés megválaszolása nem egyszerű. Ennek oka, hogy közterületen az egyes utak, járdák, de a tömegközlekedési megállóhelyek, lépcsők is más és más üzemeltetésében, fenntartásában állnak. Ember legyen a talpén, aki ezt egy konkrét esetben ki tudja deríteni. Ugyanakkor ennek tényszerű megállapítása elengedhetetlen, mivel egy ilyen baleset esetén potenciálisan is ezzel az üzemeltetővel, tulajdonossal szemben lehetséges a kárigényt is érvényesíteni. Ugyanis a fenntartónak kötelezettsége a kezelésébe tartozó területen megfelelőn tisztán tartani, konkrét esetben jég- és csúszásmentessé tenni. Tehát, abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az illető az üzemeltetési, jég és hómentesítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a polgári jog szabályai alapján, kártérítési kötelezettsége áll fenn. A Fővárosban és más jellemzően városokban is, a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik, míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása akár az érintett társasházak felelőssége is lehet.

A fentiekből eredően érzékelhető, hogy igen átláthatatlan az, hogy éppen kinek a feladata volna az érintett szakasz kezelése, éppen ezért célszerű a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a Fővárosnál kezdeni, ha pedig megállóban történt a baleset, akkor pedig azt, a tömegközlekedési vállalatnál megtenni.

Mire figyeljen a károsult?

A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be? Ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset időpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerű tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínről felvételt készíteni. A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett. Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció. A kárigény összegszerűsítése azonban már összetettebb kérdés. Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló vonatkozásában a fekvőbeteg ellátás (például fekvőgipsz, vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése, vagy egyéb, más kár. Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.

Jó tudni ugyanakkor azt is, hogy az a károsult, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerződéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt. A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerződés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni.