A törvényes öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Hatodik Könyve tartalmazza. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó nem hagyott érvényes végrendeletet, vagy az nem a hagyaték teljes körére terjed ki.
Öröklési csoport – leszármazók és házastárs
Elsődleges örökösként az örökhagyó leszármazói – azaz gyermekei – örökölnek egyenlő arányban a hagyatékból. Amennyiben valamelyik gyermek az örökhagyó előtt elhalálozott, úgy a kieső leszármazó helyébe annak leszármazói (unokák) lépnek, az ún. helyettesítési elv alapján.
A túlélő házastárs öröklési jogállása kettős jellegű, azaz sajátos: leszármazók mellett a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakóingatlanon és annak berendezési és felszerelési tárgyain holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, míg a hagyaték egyéb részéből egy gyermekrésznyi tulajdoni hányadot örököl. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Leszármazók (illetve felmenők) hiányában a házastárs szélesebb körben örököl.
Öröklési csoport – szülők és oldalági rokonok
Leszármazók (és házastárs) hiányában az öröklés a felmenői ágra száll. Ebben az esetben az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben valamelyik szülő kiesik, helyébe annak leszármazói lépnek, szintén egyenlő arányban.
III. távolabbi felmenők és oldalági öröklés
Amennyiben sem leszármazó, sem szülő vagy azok leszármazói nincsenek vagy nem örökölhetnek, az öröklés a nagyszülői ágra, illetve azok leszármazóira száll át, ha nincsen, a dédszülők, hiányukban az ő leszármazóik következnek.
Még távolabbi felmenők
Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
Az állam és az önkormányzat, mint végső, úgynevezett szükségképpeni törvényes örökös
Amennyiben törvényes örökös egyáltalán nem lelhető fel – ideértve azt is, ha a települési önkormányzat, mint törvényes örökös az örökséget visszautasítja – az állam a törvényes örökös, amely öröklési jogcímén szerzi meg a hagyatékot. Az államot az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
Az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan (és az azon található ingóságok) esetében más örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös.
Összefoglalva tehát, a magyar öröklési jog törvényes rendje szigorúan hierarchizált, zárt rendszer, amely elsődlegesen a leszármazói ágat részesíti előnyben, ezt követően a felmenői és oldalági rokonokat, végső soron pedig az államot jelöli ki örökösként. A szabályozás célja a jogbiztonság, valamint a családi kapcsolatokon alapuló vagyoni jogutódlás kiszámítható biztosítása.
Vissza a hírekhez
