Nem fizetik vissza a tartozást? – A pénzkövetelések jogi érvényesítésének lehetőségei

A magánszemélyek közötti kölcsönügyletek rendkívül gyakoriak, ugyanakkor a bizalmi alapon nyújtott pénzkölcsönök jelentős része később jogvitához vezethet. Sok esetben a felek nem készítenek írásbeli szerződést, a kölcsön visszafizetése elmarad, a jogosult pedig bizonytalan abban, milyen jogi eszközökkel léphet fel követelése érvényesítése érdekében. A magyar jogrendszer ugyanakkor több, egymásra épülő jogérvényesítési lehetőséget biztosít a pénzkövetelések behajtására.

A követelés bizonyíthatóságának jelentősége

A követelés érvényesíthetőségének alapvető feltétele annak bizonyíthatósága. Bár az írásbeli kölcsönszerződés a legerősebb bizonyítási eszközök közé tartozik, annak hiánya nem zárja ki a jogérvényesítés lehetőségét. A jogérvényesítés sikerességét ugyanakkor jelentősen megnehezítheti. Egy esetleges jogvitában bizonyítékként értékelhető lehet különösen az írásbeli szerződésen túl:

• banki átutalás,
• elektronikus üzenetváltás,
• e-mail,
• tanúvallomás,
• illetve bármely olyan nyilatkozat, amely a tartozás fennállását alátámasztja.

A bizonyítás kérdése különösen akkor bír jelentőséggel, ha az ügy peres eljárásba fordul.

Fizetési felszólítás, mint előzetes jogi lépés

A követelés bírósági vagy közjegyzői úton történő érvényesítését megelőzően célszerű írásbeli fizetési felszólítást küldeni az adós részére. Ennek tartalmaznia kell:

• a követelés jogalapját,
• az összeg pontos megjelölését,
• a teljesítésre biztosított határidőt,
• valamint a nemteljesítés lehetséges jogkövetkezményeit.

A felszólítás nem csupán a békés rendezés lehetőségét teremtheti meg, hanem későbbi eljárás során akár bizonyító erejű dokumentumként is szolgálhat.

Fizetési meghagyásos eljárás (FMH)

Lejárt pénzkövetelések esetén az egyik leggyakoribb jogérvényesítési forma a fizetési meghagyásos eljárás. Fontos kitétel, hogy a hárommillió forint alatti, lejárt pénzkövetelések esetén (amennyiben az adós rendelkezik belföldi lakóhellyel/tartózkodási hellyel/ székhellyel) a peres eljárást kötelező, hogy fizetési meghagyásos eljárás előzze meg. Az eljárás közjegyző előtt indul, és gyorsabb, egyszerűbb alternatívát jelenthet a peres úttal szemben.

Amennyiben az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, vagy a követelést nem vitatja, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Ezt követően végrehajtási eljárás kezdeményezhető az adóssal szemben.

Peres eljárás és elévülés

Ha az adós vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, amelyben a bíróság dönt a követelés jogosságáról. Ilyen esetben a megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állása különösen meghatározó.

Lényeges továbbá, hogy a pénzkövetelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el, ezért a jogosult számára kiemelten fontos a határidők figyelemmel kísérése és az időben megtett jogi lépések.

A pénzkövetelések érvényesítése többlépcsős jogi folyamat lehet, amelynek sikeressége elsősorban a megfelelő és rendelkezésre álló bizonyítékoktól és a tudatos jogérvényesítéstől függ. A fizetési felszólítás, a fizetési meghagyásos eljárás, illetve szükség esetén a peres út hatékony eszközt biztosíthat a jogosult számára követelése érvényesítésére még abban az esetben is, ha a felek között eredetileg csupán bizalmi megállapodás állt fenn.