Right to repair: jó hír a fogyasztóknak – jön a javításhoz való jog

A Kormány bejelentette, hogy Magyarország is átülteti a javításhoz való jogról szóló európai uniós szabályozást, így 2026. július 31-től a gyártókat javítási és újrafelhasználási kötelezettség terhelheti még a garanciális időszakot követően is. A témában hamarosan társadalmi egyeztetés indul, azonban a magyar jogszabálytervezet egyelőre még nem ismert. Ezért jelenleg az uniós irányelv rendelkezéseiből lehet kiindulni, amelyek alapjaiban változtathatják meg a fogyasztók és a gyártók kapcsolatát és segíthetnek abban, hogy az elromlott fogyasztási cikkeinket ne kelljen kidobni, hanem hatékonyan meg tudjuk javíttatni.

Miért volt szükség a javításhoz való jog (right to repair, rövidítve R2R) bevezetésére?

A meghibásodott termékek javítása sok esetben drágább, körülményesebb vagy egyszerűen nem elérhető alternatíva a fogyasztók számára. Ennek következtében évente mintegy 35 millió tonna hulladék keletkezik az EU-ban, miközben jelentős mennyiségű nyersanyag és energia vész kárba.

Az új szabályozás egyértelmű célja, hogy a javítás váljon az elsődleges megoldássá a csere helyett. Ez nemcsak a fogyasztók pénztárcáját kímélheti, hanem a körforgásos gazdaság erősítését és a fenntartható fogyasztást is szolgálja.

Milyen új kötelezettségek várhatók a gyártók számára?

Az uniós irányelv alapján a gyártóknak biztosítaniuk kell a műszakilag javítható termékek (például mobiltelefonok, porszívók vagy mosógépek) javítását akkor is, amikor a jogszabály alapján kötelező jótállás már lejárt.

A javítást észszerű határidőn belül és észszerű áron kell elvégezni, emellett a gyártóknak könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtaniuk javítási szolgáltatásaikról, valamint biztosítaniuk kell a pótalkatrészek megfelelő hozzáférhetőségét. A hazai szabályozás fogja majd meghatározni, hogy mindez milyen formában és mely termékkörökre vonatkozik Magyarországon.

Milyen előnyöket jelenthet mindez a fogyasztók számára?

A javításhoz való jog nem csupán több javítási lehetőséget biztosíthat, hanem a jótállási szabályokat is kedvező irányba módosíthatja. Az irányelv szerint, ha a fogyasztó a csere helyett a javítást választja a jogszabály szerinti kötelező helytállási idő alatt, akkor a helytállási idő a javítást követően legalább további 12 hónappal meghosszabbodik.

Ez jelentős ösztönző lehet arra, hogy a fogyasztók ne automatikusan új terméket vásároljanak, hanem a javítás mellett döntsenek.

Hogyan segíti majd az uniós rendszer a javítást?

Az irányelv ígéretei szerint létrejön egy európai online javítási platform, amely várhatóan 2027-től segíti majd a fogyasztókat abban, hogy könnyen találjanak megfelelő szervizt saját lakóhelyük közelében.

Emellett egységes európai javítási tájékoztató is készülhet, amely előre bemutatja többek között a javítás várható költségét, időtartamát, feltételeit és azt is, hogy biztosítanak-e cserekészüléket. Ez átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá teheti a javítási szolgáltatásokat.

Mire érdemes most figyelni Magyarországon?

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg még nem jelent meg a magyar jogszabálytervezet, ezért számos gyakorlati kérdés, például az érintett termékkörök vagy az eljárási szabályok még nem ismertek.

Annyi azonban már most biztosan látható, hogy a javításhoz való jog egyszerre jelent fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi fordulatot. A termékek élettartamának meghosszabbítása csökkenti a hulladékképződést, mérsékelheti a nyersanyag-felhasználást és hozzájárulhat a fenntarthatóbb gazdasághoz. A következő hónapok egyik izgalmas fogyasztóvédelmi kérdése ezért az lesz, hogy Magyarország milyen megoldásokkal ülteti át az uniós szabályokat a hazai jogba. Ennek részleteit Társaságunk nyomon követi, és beszámolunk minden olyan újdonságról, amely a fogyasztók és a vállalkozások számára gyakorlati jelentőséggel bír.