Vállalkozások, figyelem! Szeptember 27-től szigorodnak a zöld állításokra vonatkozó szabályok

Környezetbarát. Öko. Fenntartható. Zöld. Természetes. Milyen jól is hangzanak ezek a szavak! Szinte nincs olyan iparág, ahol a termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó reklámokban, csomagolásokon vagy egyéb vállalati kommunikációban ne találkoznánk ezekkel a „zöld” szavakkal. 2026. szeptember 27-től azonban ezeket a kifejezéseket csak sokkal szigorúbb feltételekkel használhatják a vállalkozások. Az Európai Unió EmpCo-irányelvének hazai átültetésével jelentősen szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok, és a vállalkozásoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy fenntarthatósági állításaik valósak, igazolhatók és megfelelően alátámasztottak legyenek.

A módosítások elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt (Fttv.), valamint a fogyasztók szerződéskötést megelőző tájékoztatására vonatkozó kormányrendeletet érintik. Az EU célja, hogy erőteljesebben visszaszorítsa a zöldrefestést (greenwashingot), vagyis a környezeti előnyök eltúlzását vagy megalapozatlan kommunikációját.

Használható-e továbbra is a „zöld” vagy „környezetbarát” jelző?

Igen, de az eddigieknél jóval szigorúbb feltételek mellett.

Az Fttv. új fogalmakat vezet be, többek között meghatározza pontosan, hogy mit jelent a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás, az általános környezeti állítás, a fenntarthatósági címke és az elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítmény.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az olyan általános állítások, mint az „öko”, „zöld”, „fenntartható” vagy „környezetbarát”, kizárólag akkor használhatók jogszerűen, ha azok mögött bizonyítható, megfelelően dokumentált környezetvédelmi teljesítmény áll.

Ráadásul a hatóságok nemcsak a termékeken feltüntetett szöveget vizsgálhatják. Egy csomagolás, reklám vagy weboldal vizuális megjelenése is hordozhat környezeti üzenetet, (például zöld szín hangsúlyos használata, idillikus természeti képek) amelynek valóságtartalma ellenőrizhető a hatóság (GVH) által.

Mi lesz a „saját” zöld logókkal és fenntarthatósági címkékkel?

Sok vállalkozás használ különböző emblémákat, minősítéseket vagy (legrosszabb esetben) saját kialakítású fenntarthatósági jelöléseket. Az új szabályok azonban az ökocímkék használatát is jelentősen szigorítják.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körébe kerül például olyan fenntarthatósági címke használata, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem hatóság vezetett be. Érdemes ezért felülvizsgálni a vállalkozás által használt minden olyan logót, jelvényt vagy minősítést, amely a fogyasztóban környezeti vagy társadalmi előnyökre utaló benyomást kelthet.

A vállalkozásoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy kommunikációjuk nem tulajdonít-e egy teljes terméknek vagy teljes vállalati működésnek olyan pozitív környezeti jellemzőt, amely valójában csak egyetlen részfolyamatra vagy tulajdonságra igaz.

„Karbonsemlegesek leszünk 2050-re” – Elég egy jövőbeni klímacél kommunikálása?

Már nem. Az olyan vállalások, mint a „nettó zéró kibocsátás 2050-re”, a „karbonsemleges működés” vagy más hosszú távú, nem konkretizált jövőbeli környezetvédelmi célok csak akkor jelenhetnek meg a vállalkozások kommunikációjában, ha azokat egyértelmű, objektív és nyilvánosan elérhető kötelezettségvállalások támasztják alá.

A jogszabály mérhető célokat, időbeli ütemezést, reális végrehajtási tervet és rendszeres független ellenőrzést vár el. Egy jól hangzó vállalati szlogen önmagában már nem lesz elegendő. Különösen fontos szabály, hogy tilos pusztán a saját szén-dioxid-kibocsátás anyagi kompenzációjára hivatkozva azt állítani, hogy egy termék vagy szolgáltatás klímasemleges, karbonsemleges vagy pozitív környezeti hatású.

Csak a marketingosztályt érintik az új szabályok?

Egyáltalán nem. A változások hatással lehetnek a termékfejlesztésre, a csomagolásra, az ESG-kommunikációra, a beszállítói információk kezelésére és az online értékesítési folyamatokra is.

Fontos új előírás, hogy a fogyasztót a szerződéskötést megelőzően tájékoztatni kell a rendelkezésre álló környezetbarát szállítási lehetőségekről. Ez különösen a webáruházakat és az online értékesítésben aktív vállalkozásokat érintheti.

Hogyan érdemes felkészülni a hatálybalépésre?

A szeptember 27-i határidőre tekintettel célszerű felülvizsgálni:

• a weboldalon szereplő környezeti állításokat,
• a reklámokat és közösségimédia-kampányokat,
• a csomagolásokon alkalmazott jelöléseket,
• a fenntarthatósági címkéket és minősítéseket,
• az ESG- és klímakommunikációt,
• a webshopok tájékoztatási folyamatait,
• valamint a marketinganyagok belső jóváhagyási rendjét.

A felkészülést megkönnyíthetik a Gazdasági Versenyhivatal korábban közzétett útmutatói, piacelemzései és a zöld marketingre vonatkozó tájékoztató anyagai is. Bár ezek jelentős része még az új szabályok bevezetése előtt született, jól bemutatják azokat az alapelveket, amelyeket a hatóság a környezeti állítások értékelése során már eddig is követett. A GVH korábbi gyakorlata ezért hasznos kapaszkodót jelenthet a vállalkozások számára a kockázatos kommunikációs elemek azonosításában.