Sokszor a büntetőeljárás hosszasan, akár évekig is elhúzódik, mire a bíróság megállapítja a terhelt büntetőjogi felelősségét. Ekkor még csak a büntetőjogi felelősség került megállapításra, de a sértett igényei még nem kerültek kielégítésre.
Azért, hogy a felmerülő kártérítési és sérelemdíj iránti igények érvényesítése már ne vegyen hosszabb időt igénybe, a jogalkotó megalkotta a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényt.
Ezzel a jogalkotó létrehozót egy gyorsított eljárást, ami a sértetti igények hatékony és gyors kielégítését szolgálják.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására. Fontos kiemelni, hogy a gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
A gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A gyorsított perre az a törvényszék, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található, kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
A sértett érdekeire tekintettel a perben a sértettet költségfeljegyzési jog illeti meg.
A törvény ezen gyorsított per vonatkozásában lerövidíti az általános határidőket:
A bíróság a gyorsított perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc munkanap. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg. A bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a felperest, amelyben – szükség szerint kérdések meghatározásával – megnyilatkoztatja az alperesi állításokra, tagadásokra, vitatásokra, illetve az alperes által csatolt okiratokra vonatkozóan.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el főszabály szerint, ha az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kell lefolytatni.
Abban az esetben, ha a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani.
Vissza a hírekhez
