Jön a grillparti szezon – Mit tehetünk, ha túl hangos a szomszéd?

Ahogy beköszönt a tavasz és melegszik az idő, egyre többen élvezik a kert vagy a terasz nyújtotta lehetőségeket. A kerti partik, családi összejövetelek, baráti beszélgetések gyakori velejárója a zene és a jókedv – de nem minden szomszéd örül a hajnalig tartó hangoskodásnak.

Hol húzódik a határ a szórakozás és a zavaró zajkeltés között? Mit tehet az, akit éjszaka rendszeresen zavar a túlzott zaj, és mikor érdemes jogi útra terelni a kérdést? Ezt járjuk körül cikkünkben.

A „csendháborítás” szó a közbeszédben gyakran előkerül, de külön, csak ezzel foglalkozó törvény nem létezik. A kérdés többféle jogszabályi rendelkezés alapján ítélhető meg:

• A Polgári Törvénykönyv szerint a szomszédos ingatlan tulajdonosa a birtokát csak úgy használhatja, hogy azzal másokat – különösen a szomszédot – ne zavarjon indokolatlanul.
• A helyi önkormányzati rendeletekben gyakran található zajvédelmi szabályozás, amely meghatározza például az éjszakai nyugalom idejét (általában 22:00 és 6:00 között).
• A szabálysértési törvény szerint, ha valaki az éjszakai nyugalmat hangos magatartással zavarja, szabálysértést követhet el, ami figyelmeztetést vagy pénzbírságot vonhat maga után.

Bár a hangoskodás nem mindig jogsértő, ismétlődő és tartós zavarás esetén már birtokháborításként is megítélhető.

Mit tehetünk, ha zavar a szomszéd hangoskodása?

Tapasztalatunk szerint sok esetben a hangoskodó nincs is tudatában annak, hogy zavaró, amit tesz. Ezért elsőként érdemes udvariasan jelezni szóban vagy írásban, hogy a zaj zavaró, és kérni a mérséklését. A kulturált kommunikáció gyakran többet ér, mint a hivatalos lépések.

Ha a zaj társasházban keletkezik, előfordulhat, hogy a házirend vagy az SZMSZ szabályozza a kérdést. A közös képviselő vagy a közgyűlés jogosult fellépni a szabályokat megsértő lakóval szemben, akár írásbeli figyelmeztetéssel vagy szankcióval is.

Ha a hangoskodás éjszaka történik (22:00 és 6:00 között), és a figyelmeztetés nem vezet eredményre, lehetőség van a rendőrség értesítésére. A rendőrség helyszíni intézkedéssel figyelmeztethet, jegyzőkönyvet vehet fel, vagy bírságot szabhat ki. Ez azonban elsősorban ismétlődő, kirívó esetekben lehet hatékony.

Ha a zavaró magatartás tartóssá válik, vagy nem szűnik meg a hatósági figyelmeztetések ellenére sem, jogi úton is lehet védekezni.

A hatályos jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintett birtokhasználó birtokvédelmi kérelmet nyújtson be a jegyzőhöz, ha birtokát jogellenesen zavarják. A jegyző a bejelentést követően:

• kivizsgálja az ügyet,
• és ha megállapítható a birtoksértés, határozatban kötelezheti a zavaró felet a magatartás abbahagyására.

Fontos tudni, hogy a birtokvédelmi eljárást a zavaró eseménytől számított egy éven belül lehet kérni.

Ha a zajkeltés tartósan fennáll, és konkrét kárt okoz (pl. egészségkárosodás, alvászavar, elmaradt jövedelem), polgári peres eljárás is indítható. Szélsőséges esetben a bíróság eltiltó ítéletet hozhat, amely jogerősen tiltja a zavaró magatartás folytatását.

Összegezve a leírtakat, a kerti partik, zenés esték és társasági események természetes részei a tavaszi–nyári időszaknak, de a szomszédok nyugalmához való jog ugyanolyan védelmet élvez. Ha a zaj alkalmi és kulturált, érdemes türelemmel kezelni. Ha viszont rendszeres, zavaró vagy éjszakába nyúló, van lehetőség jogszerű fellépésre is – először békésen, majd szükség esetén jogi úton.

A jó szomszédi viszony megőrzése mindkét fél érdeke. De ha a határokat nem tartják tiszteletben, a jog eszközeivel is élni lehet – és érdemes is.