Ön itt áll:

Hogyan kérjem meg a barátnőm kezét, hogy ne kelljen illetéket fizetni?

Adózás

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. május 27. ( 10 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Bármennyire is képtelenül hangzik a cikk címe, nem clickbait, számos eljegyzés esetén a gyűrű átadása valóban illetékfizetési kötelezettséget eredményez az állam irányába. Ha előrelátó vőlegény-jelöltként újdonsült menyasszonyodat megkímélnéd az illetékfizetés terhéről, olvasd el ezt a cikket a vonatkozó jogi szabályozásról!

Miért eredményezhet illetékfizetési kötelezettséget az eljegyzés?

A vagyonszerzési illetékek több típusa széles körben ismert, például, hogy ingatlan-adásvétel esetén a vevőnek főszabály szerint illetéket kell fizetni, vagy az öröklés után, ha éppen nagybácsitól, nagynénitől, szomszédtól öröklünk egy vagyontárgyat. Vagyonszerzési illeték vonatkozik arra az esetre is, ha ajándékozás eredményeképpen jutunk hozzá nagyobb értékű ingó vagyontárgyhoz, például egy eljegyzési gyűrűhöz, vagy akár készpénzhez.

Az eljegyzés azért speciális, mert az ajándékozási szerződés felei között, tehát az ajándékozó (tipikusan a vőlegény) és megajándékozott (tipikusan a menyasszony), nem áll fenn semmilyen olyan rokoni, vagy házastársi kapcsolat, ami illetékmentességet eredményezne. Így például illetékmentes az a helyzet, amikor a gyermek kap a szüleitől autót, nagyértékű ballagási ajándékot, vagy éppen a házastársak ajándékozzák meg egymást. Ám ilyenfajta jogilag elismert, illetékmentességet eredményező kapcsolat a jegyespárok között, az eljegyzés megtörténtekor még nem áll fenn.

Számít az, hogy a gyűrűnek milyen a forgalmi értéke?

Igen, számít. Ha az eljegyzési gyűrű értéke nem haladja meg a 150.000 Ft-ot, az a tárgyi illetékmentesség egyik esete, nem von maga után illetékfizetési kötelezettséget. Azonban, ha az ajándékozási szerződésről a jegyespár írásbeli okiratot állít ki, akkor 150.000 Ft. forgalmi érték alatt is köteles a megajándékozott illetéket fizetni.

A megfizetendő illeték mértéke is az eljegyzési gyűrű tiszta forgalmi értékéhez igazodik, annak 18%-a. Így például egy 180.000 Ft-os gyűrű átadása esetén a menyasszonynak 32.400 Ft. illetéket kell megfizetnie.

Mi a helyzet külföldi lánykérés esetén?

Az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy ne vonjon illetékfizetési kötelezettséget maga után a gyűrű átadása az, ha a lánykérés nem Magyarország területén történik. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezése alapján a törvény előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az ingó átadása belföldön történt. Érdemes tehát az eljegyzési gyűrű átadására egy külföldi utazás alkalmával sort keríteni, így kikerülünk az Illetéktörvény hatálya alól és biztosan különlegessé, felejthetetlené válik a nagy pillanat.

Ha mégsem megoldható a külföldi lánykérés, és a gyűrű forgalmi értéke is meghaladja a 150.000 Ft-ot, lehetőség van arra, hogy az ajándékozási szerződés hatályba lépését a házasságkötés tényétől tegye függővé a jegyespár. Így maga a vagyonszerzési illetékkötelezettség is a szerződés hatályának beálltakor keletkezik, amikor is a vagyonszerzés a házastársi kapcsolat miatt már illetékmentessé válik.

Hogyan és mikor kell bejelenteni és megfizetni az illetéket?

Ha nem áll fenn semmilyen mentesülési ok, a megajándékozottnak a gyűrű átadását követő 30 napon belül a vagyonszerzés tényét a NAV felé szóban, vagy az AVBA formanyomtatványon (Bejelentő adatlap ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan) kell bejelentenie, majd pedig a NAV kiszabása alapján azt megfizetni.

Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, oszd meg ismerősöddel is, akiről tudod, hogy lánykérést tervezget!

Kapcsolódó jogi hírek

Adózás
A családi vállalkozások jogi szabályozottsága

Betéti társaság, kis- és középvállalkozás, családi vállalkozás. Gyakran szinonimaként használjuk őket a mindennapokban, jogi szempontból azonban igenis nagy különbségek vannak az egyes megnevezések...

Elolvasom
Adózás
A családi vállalkozások jogi szabályozottsága

Betéti társaság, kis- és középvállalkozás, családi vállalkozás. Gyakran szinonimaként használjuk őket a mindennapokban, jogi szempontból azonban igenis nagy különbségek vannak az egyes megnevezések...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.