Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítás
A környezet és főként a természeti környezet védelme mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján egyre fontosabb, és hangsúlyosabb a gazdasági életben. Napjainkban a gazdasági szereplők – és a ...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. július 1. ( 3 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A napjainkban tapasztalt súlyos környezetvédelmi kihívások, úgy, mint a klímaváltozás, túlfogyasztás és nagymértékű szennyezés, olyan jogszabályok megjelenéséhez vezetett, ami akár magánszemélyek számára, akár cégek számára jogi kötelezettségként írják elő a környezettudatos magatartást.
Ki ne hallott volna az Európai Unió hatására 4 éve bevezetett egyszerhasználatos műanyag szívószálak forgalomba hozatalának tilalmáról, amivel a jogalkotó bennünket, fogyasztókat orientál a „zöld” életmód irányába. Mivel egy magánszemély környezetterhelésénél jóval jelentősebb a cégek környezetre gyakorolt negatív hatása, a cégekre sokkal szigorúbb fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatfelmérési és jelentéstételi kötelezettségek vonatkoznak, amely előírások az úgynevezett ESG keretrendszeren belül valósulnak meg.
Az ESG betűszó az Environmental (Környezeti) Social (Társadalmi) és Governance (Irányítási) szempontokat foglalja magában, tehát nem csupán a környezeti hatásokra helyezi a hangsúlyt, amellett a társadalmi felelősségvállalást és etikus vállalatirányítási követelményeket is jelenti. Az „E” pillérhez köthetőek a vállalatok olyan kötelezettségvállalásai, mint az üvegházhatású gázkibocsátásuk csökkentése, karbonsemleges működés kitűzése, a beszállítók környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata (például az adott beszállító környezetbarát módon csomagol-e), megújuló energia céges használata, a szennyezés és hulladéktermelés visszaszorítása és a körforgásos modellre történő átállás, illetve a zöld eszközökbe (például zöld államkötvény, zöld részvények) történő befektetés. Az „S” pillér a vállalat saját munkavállalóira, ügyfeleire és a társadalomra gyakorolt hatását jelenti, így -többek között- a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását, anyagi megbecsülését, a munka-magánélet egyensúlyának garantálását, a sokszínűség, befogadás és egyenlőség promótálását, önkéntes programokat, adományozásokat, az előállított termékek és szolgáltatások biztonságát. A „G” pillér az etikus vállalatirányításra utal, így a belső visszaélések (korrupció, csalás) elleni hatékony fellépés, a magas megfelelőségi (compliance) szint, a transzparens működés, a belső szervezetrendszer függetlenségi garanciái és az összeférhetetlenségi helyzetek kezelése tartozik ide.
A magyar vállalkozások számára a legfontosabb ESG kötelezettségeket részben a Számviteli törvény (III/A fejezet), részben pedig a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) gyűjti össze. Az ESG törvény alapján azok a vállalatok, amelyre kiterjed a törvény hatálya kötelesek ESG kockázatkezelési rendszer létrehozására, belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítására, rendszeres kockázatelemzéseket kell végezniük, megelőzési és korrekciós intézkedések kell megállapítaniuk a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben, ESG adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük, illetve a közvetlen szállítókat kell nyilatkoztatniuk a felmerülő ESG kockázatok tekintetében.
Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság javaslatára 2025. áprilisában az EU jóváhagyta az úgynevezett Omnibusz jogalkotási csomagot, aminek célja a cégek adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a KKV szektorra vonatkozóan, ezzel is segítve a versenyképességüket. Jelenleg Magyarországon is csak a nagyvállalati szektort kötelezi az ESG törvény, a KKV szektort nem, de jellemző, hogy önkéntes vállalás alapján a hazai KKV-k is ESG keretrendszert építenek ki és működtetnek.
Összefoglalva tehát nem csupán a jogszabályoknak való megfelelés, hanem az önkéntes tudatosság is motiválhatja a vállalkozásokat ESG vállalások megtételénél. A vállalatok által kötött jogvédelmi biztosítás is egy olyan szempont, amely mind az S pillér (munkavállalók támogatása jogaik gyakorlásában) mind a G pillér (jogszabályoknak való magas megfelelési szint) erősítéséhez járul hozzá és kifejezetten „jól mutat” egy cég ESG stratégiájában, jelentésében.
A környezet és főként a természeti környezet védelme mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján egyre fontosabb, és hangsúlyosabb a gazdasági életben. Napjainkban a gazdasági szereplők – és a ...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.