Biztosítási szerződések

Manapság rengeteg fajta biztosítási szerződéssel rendelkezik egy átlagember: lakásbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, casco biztosítás, életbiztosítás, balesetbiztosítás. Ha pedig jogi ügyeinket is biztonságba szeretnénk tudni, akkor jogvédelmi biztosításunk is van. Jelen cikkünkben a biztosítási szerződésekre vonatkozó főbb szabályokat fogjuk áttekinteni.

De mi is a biztosítási szerződések lényege? Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, míg a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (a továbbiakban: kárbiztosítás) vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (a továbbiakban: összegbiztosítás) áll.

Fontos kiemelni, hogy szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében; életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.

Bármilyen szerződés – bár nem tanácsos – köthető szóban is, így biztosítási szerződés is. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve. Ugyanis a biztosító megvizsgálja, hogy az adott szerződés nem jelent-e számára túl nagy kockázatot, így kockázatbírálatot folytat le.

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

A korábban kifejtettek szerint a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén fedezetet kell nyújtson. A biztosítási esemény bekövetkezését a szerződnek be kell jelentenie a biztosítónak. Ugyanis a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.