Ön itt áll:

Gyorshajtási bírságok helyzete 2025-ben Magyarországon

Közlekedés

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. október 13. ( 1 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Magyarországon az egyes közlekedési kihágásokat kétféleképpen szankcionálják: szabálysértési bírsággal vagy közigazgatási bírsággal. A szabálysértési bírság általában az enyhébb megítélésű szabályszegésekre adott hatósági válasz (tipikusan szabálysértési bírsággal büntetik a szabálytalan várakozást a „Várakozni tilos” jelzőtábla hatálya alatt), ezzel szemben a jelentősebb, nagyobb horderejű közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyók tetteit – ahogy az cikkünk témája is; a sebességtúllépéseket – már közigazgatási bírság keretében, az objektív felelősség elve alapján torolják meg.

Az objektivitás annyit tesz, hogy nem a konkrét járművezetőt próbálják felelősségre vonni, hanem a gépjármű tulajdonosát, vagy üzemben tartóját kötelezik a fix összegű bírság megfizetésére, nem a ténylegesen gyorshajtót, így a közhiedelmmel ellentétben nem lehet kibújni a felelősség alól például azzal az ürüggyel, hogy “nem tudjuk, ki vezette” a járművet. Gyakran szokott felmerülni még a „nem is mentem ennyivel, biztos hibás a gép” típusú érv. A valóságban ezek működését rendszeresen ellenőrzik, a hitelesített mérőberendezések által készített fényképek kétségbe vonásához a hatályos gyakorlat szerint kétséget kizáró bizonyításra lenne szükség (pl. a gépjármű metaadataira, videófelvételre melyen a jármű valós sebessége is látható), ezek hiányában a bírságot megtámadó jogorvoslati kérelmünk megalapozatlan lesz.

Újítások ismertetése

Az elmúlt két évben is már jelentős szigorítások léptek életbe a gyorshajtások büntetésében. 2023. május 1. óta a rendőrség megszüntette a korábbi technikai mérési toleranciát, amely a sebességmérő műszerek hibahatárára hivatkozva bizonyos ráhagyást engedett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy zéró tolerancia van érvényben: amennyivel átlépi a jármű a megengedett sebességet, azt teljes egészében figyelembe veszik – akár 1 km/óra túllépésért is indulhat eljárás. (Természetesen a rendőr a helyszínen továbbra is mérlegelhet csekély mértékű vétségnél, és apró eltérést esetleg figyelmen kívül hagy, de jogilag már nincs automatikus türelmi határ.)

Az elmúlt időszakban tovább szigorodtak a szabályok a bírságösszegek jelentős emelésével. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a bírság legkisebb összege 39.000 forintról 50.000-re, a legnagyobb tétele pedig 468.000 forintra emelkedett. Az erről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg a konkrét összegeket és sávokat. Ennek alapján a gyorshajtásokat a megengedett sebességtől függően három kategóriába sorolják, és a bírság mértéke a túllépés nagyságával fokozatosan emelkedik.

Az első kategória az 50km/h alatti, és a második, az 50-100 km/óra közötti megengedett legnagyobb sebességnél +15 km/óra túllépést követően, míg a harmadik kategóriában a 100 km/óra feletti megengedett legnagyobb sebességű útszakaszokon (pl. autóút, autópálya) +20 km/óra túllépéstől szabnak ki közigazgatási bírságot. Ennek megfelelően a bírságok alsó határa mindig 50 000 Ft-al indul, a felső határa pedig – extrém mértékű sebességtúllépésnél – mindig 468 000 Ft-ban maximalizálódik a jogszabály erejénél fogva.

A konkrét bírságtételek a túllépés mértékétől függően sávosan nőnek. Például lakott területen, ahol jellemzően 50 km/óra a megengedett sebesség, egy 15–25 km/órás túllépés 50 000 Ft bírságot von maga után, azonban egy 35–45 km/órás túllépés 100 000 Ft-ot, míg ha valaki 75 km/órával vagy többel lépi túl az ötvenes limitet, akkor kerül kiszabásra a fentebb említett 468 000 Ft közigazgatási bírság. Fontos kiemelni, hogy a kiszabott összegek törvényileg rögzítettek, tehát nincs mérlegelési lehetőség – sem enyhítés, sem méltányosság – a közigazgatási bírságoknál.

Fontos megjegyzés a fentiekhez kapcsolódóan: az aktív rendőrségi jelenlét mellett végzett sebességellenőrzés során a fenti küszöbök nem érvényesülnek, az így megválasztott sebesség nem haladhatja meg semennyivel sem az adott útszakaszra irányadó maximumot. Így például, ha a rendőrség sebességellenőrzést folytat a Balatonra igyekvőkre fókuszáltan  az M7 autópályán egy meleg nyári napon, pláne ha mindezt navigációs programunk előre is jelzi, a megbírságolás elkerülése végett tartsuk magunkat a megengedett legnagyobb 130km/h sebességhez.

Összegzés

Az intézkedések célja a közúti baleset-megelőzés és a közlekedésbiztonság javítása. A drasztikusan megemelt bírságoknak visszatartó erejük kell legyen, a súlyosabb büntetések arra kell, hogy késztessék az autósokat, hogy kétszer is meggondolják, érdemes-e szabálytalankodniuk. Óvatosságra intjük az autósokat: érdemes mindig betartani a sebességhatárokat. Nemcsak a pénztárcánknak teszünk ezzel jót, hanem a magunk és mások életét, testi épségét is védjük. Vezessünk körültekintően, és törekedjünk a balesetmentes közlekedésre!

 

dr. Berta Bendegúz Áron

 

Kapcsolódó jogi hírek

Közlekedés
Közlekedési balesetek
Jellegzetes téli balesetek és az ebből eredő kártérítési igény

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú ...

Elolvasom
Közlekedés
Lejárt jogosítvány hosszabbítása

Meghatározott időközönként, mint a többi igazolványunkat is, a jogosítványt is szükséges hosszabbítani. Bár a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényben voltak olyan rendelkezések, amelyek alapján a...

Elolvasom
Közlekedés
Kátyúból eredő gépjármű károk

Magyarországon nagyon gyakori káresetként jelentkeznek a közutak hibáiból eredő gépjárműkárok. Ezeknek a károknak a nagy részét a gépjármű tulajdonosa viseli és fel sem merül, hogy lehetne olyan sz...

Elolvasom
Közlekedés
Közlekedési balesetek
Jellegzetes téli balesetek és az ebből eredő kártérítési igény

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú ...

Elolvasom
Közlekedés
Lejárt jogosítvány hosszabbítása

Meghatározott időközönként, mint a többi igazolványunkat is, a jogosítványt is szükséges hosszabbítani. Bár a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényben voltak olyan rendelkezések, amelyek alapján a...

Elolvasom
Közlekedés
Kátyúból eredő gépjármű károk

Magyarországon nagyon gyakori káresetként jelentkeznek a közutak hibáiból eredő gépjárműkárok. Ezeknek a károknak a nagy részét a gépjármű tulajdonosa viseli és fel sem merül, hogy lehetne olyan sz...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

06-1 / 486-3600 info@legitimo.hu