Közeledik a Black Friday: hogyan jogszerű az akciózás?

A novemberi vásárlási hullám előtt már hetekkel megjelennek a hatalmas „akció” feliratok az üzletekben és webáruházakban. De vajon minden leárazás valódi, és minden akció jogszerű? Cikkünkben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, mikor felel meg egy akció a jogi előírásoknak – és mikor nem.

A 30 napos szabály – mit jelent valójában?

A tapasztalt kereskedők jól tudják, milyen hatásos lehet a vásárlók számára a „nagy árzuhanás” ígérete. Fontos azonban tudni, hogy az akciós ár mellett kötelező feltüntetni az árcsökkentést megelőzően alkalmazott árat is. Ennek célja, hogy ne lehessen „akciósként” feltüntetni egy termék eredeti árát.

Sokan próbálták korábban kijátszani a szabályt például úgy, hogy az akció előtti napon megemelik az árat – mondjuk 1500 forintról 2000 forintra –, majd másnap az akció első napján a 2000 forintot tüntetik fel „korábbi árként”, és az 1500 forintot „kedvezményes árként”. Ez a gyakorlat jogsértő, és a hatóság bírságot szabhat ki érte.

A jogszabály szerint az akció során korábbi árként az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árát kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy ha például a Black Friday akció november 28-án indul, az akciós árnak alacsonyabbnak kell lennie, mint az október 28. és november 27. közötti időszak legalacsonyabb ára.

Fontos kivétel, hogy a 30 napos szabályt nem kell alkalmazni romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, mint például a pékáru, vagy gyümölcsök (4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 2/A. § (3)).

„Akár 70%-os árengedmény!”

Ki ne látott volna már hatalmas táblákat, amelyek „akár 70%-os árengedményt” ígérnek egy bolt bejáratánál? Az ilyen akciókban szereplő termékek rendszerint egymás mellett sorakoznak egy polcon, de amikor közelebbről megnézzük egyenként az árakat, gyorsan kiderül: a legtöbb árucikk valójában csak 10–20%-kal olcsóbb az eredetinél. A Gazdasági Versenyhivatal szigorú feltételeket szabott arra az esetre, ha egy kereskedő az „akár” kifejezést tartalmazó akciókkal szeretné vásárlásra csábítani vevőit:

1. A kedvezménynek az összes termékre, vagy egyértelműen meghatározott termékkörre kell vonatkoznia, például „minden mosógépre” vagy „az összes téli kabátra”.
2. A legmagasabb (pl. 70%-os) kedvezményt ténylegesen elérhetővé kell tenni a hirdetéssel érintett termékek legalább 10%-ánál. Tehát ha egy bolt „akár 70% kedvezményt” hirdet, akkor a termékkör legalább tizedét valóban 70%-kal olcsóbban kell kínálnia.
3. A kereskedelmi gyakorlat egyéb körülmények miatt sem lehet megtévesztő. A GVH vizsgálja például, ha a kereskedő mesterségesen bővíti a termékkört olcsó, kevéssé releváns árucikkekkel (például zoknikkal), hogy papíron megfeleljen a 10%-os szabálynak – ez a gyakorlat ugyanúgy tisztességtelennek minősül.

Melyik hatóság ellenőrzi, hogy betartják-e az akciókra vonatkozó szabályokat?

A kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik az árak feltüntetésének jogszerűségét, különösen a kiemelt akciós időszakokban, mint például a Black Friday vagy a szezonközi leárazások idején. Az ellenőrzések során vizsgálják, hogy a feltüntetett „eredeti ár” valóban alkalmazásra került-e az akciót megelőzően, valamint, hogy a reklámüzenetek megfelelnek-e a valóságnak.

Amennyiben a kereskedő megtévesztő módon tünteti fel az árengedményt, fogyasztóvédelmi eljárás indulhat ellene, amelynek eredményeként bírság kiszabására is sor kerülhet. Emellett a jogsértés ténye nyilvánosságra kerül, ami komoly reputációs veszteséget okozhat az érintett vállalkozás számára.

Amennyiben bankok vagy biztosítók sértik meg az akciókra vonatkozó szabályokat, az eljárás lefolytatására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogosult. Ha viszont a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el az ügyben. Ez utóbbira az egyik példa az, ha a szabálysértő kereskedelmi ösztönzőt legalább 3 vármegyében is alkalmazza az áruházlánc.