A törvény értelmében az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartása alapján megalapozottan várható, hogy az eljárás megszüntethető lesz. A felfüggesztés alkalmazásának feltétele, hogy az érintett bűncselekményre háromévi – különös méltánylást érdemlő esetben ötévi – szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés legyen kiszabható, továbbá a gyanúsított személyisége, életvitele és az elkövetés körülményei alapján reális esély legyen a pozitív változásra.
A feltételes ügyészi felfüggesztésnek nincs helye, ha a gyanúsított
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el.
Az ügyész az eljárást egy alkalommal, a Btk. Különös Része által meghatározott büntetési tétel keretei között, de legalább egy évre függeszti fel. Ezen időszak alatt a gyanúsítottnak példamutató magatartást kell tanúsítania, és ha az ügyészség által előírt magatartási szabályokat (például jóvátétel, közvetítői eljárásban való részvétel, kártérítés megfizetése, pártfogó felügyelet vállalása) teljesíti, az eljárás végleg megszüntethető. Amennyiben azonban újabb bűncselekményt követ el, vagy a feltételeket megszegi, az ügyészség az eljárást folytatja, és az addig gyűjtött bizonyítékok alapján vádat emelhet.
A feltételes ügyészi felfüggesztés tehát a büntető igazságszolgáltatás alternatív eszköze, amely az eljárási gazdaságosságot és a nevelő célzatot egyesíti. Egyszerre szolgálja a rehabilitációt, a prevenciót és a társadalmi békét, lehetővé téve, hogy a jogsértés következménye arányos, de nem szükségszerűen büntető jellegű legyen.