A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. november 20. ( 23 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A foglaló a magyar jogban egy speciális pénzügyi biztosíték, amely a szerződéskötés során szolgálja a felek közötti elköteleződés megerősítését és a teljesítési szándék komolyságát. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a foglaló alkalmazását, amely gyakran fordul elő adásvételi, különösen ingatlan adásvételi szerződések esetén.
A foglaló fogalma és funkciója
A foglaló a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg, amely a szerződés biztosítékaként szolgál. A foglalót az egyik szerződő fél adja át a másik félnek annak érdekében, hogy kifejezze elkötelezettségét a szerződés teljesítése iránt. A foglaló tehát nem csupán előleg, hanem a teljesítés előmozdítására szolgáló eszköz, amelyhez különös jogkövetkezmények társulnak.
A foglaló legfőbb célja, hogy biztosítékot nyújtson arra az esetre, ha valamelyik fél nem teljesítené a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha a szerződést megfelelően teljesítik, a foglaló összege beleszámít a teljesítésbe, vagyis például egy ingatlanvásárlás esetén a foglaló összegét levonják a végső vételárból.
A foglaló jogi szabályozása
A foglaló jogi szabályait a Ptk. 6:185. §-a rögzíti. A törvény szerint a foglaló szerepe az, hogy a szerződés megerősítését szolgálja, és annak összege a teljesítés során beleszámít a kötelezettség teljesítésébe. Amennyiben a szerződés teljesítése meghiúsul, a foglaló sorsát a meghiúsulás oka határozza meg.
Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, a foglaló elveszik, azaz a másik fél megtarthatja azt. Ezzel szemben, ha a foglalót kapó fél hibájából nem teljesül a szerződés, a foglaló kétszeres összegben jár vissza a foglalót adó félnek. Ez a kettős szankciós mechanizmus biztosítja, hogy mindkét fél érdekeltté váljon a szerződés teljesítésében.
Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Ez tipikusan olyan esetekben fordul elő, amikor külső, elháríthatatlan események miatt nem lehet teljesíteni a szerződést.
A foglaló és az előleg közötti különbség
A foglalót gyakran összetévesztik az előleggel, pedig jogilag két különböző fogalomról van szó. Míg a foglaló biztosítéki funkcióval bír és különleges jogkövetkezményeket von maga után, addig az előleg csupán a vételár egy része, amelyet a szerződés megkötésekor fizetnek ki. Az előleg visszafizetése nem jár különleges szankcióval a szerződés meghiúsulása esetén. Az előleg visszajár, ha a szerződés bármilyen okból nem teljesül, míg a foglaló esetében a visszafizetés csak akkor történik meg, ha a meghiúsulás nem a felek (vagy mindkét fél) hibájából ered.
Kapcsolódó jogi hírek
Kérdése vagy jogi problémája van?
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanMeglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.