Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. október 1. ( 6 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A gyermektartás szabályozása Magyarországon a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) található meg, mely a gyermek és a szülők közötti kötelezettségeket és jogokat foglalja össze. A tartási kötelezettség a szülői felelősség egyik legfontosabb része, és annak biztosítását szolgálja, hogy a gyermek megfelelő életkörülmények között nevelkedjen, függetlenül attól, hogy a szülők együtt élnek-e vagy sem.
A Polgári Törvénykönyv 4:215. §-a értelmében minden szülő köteles a gyermekének tartást biztosítani. Ez a kötelezettség az életkorral nem szűnik meg, amíg a gyermek nem képes önállóan eltartani magát, ideértve az esetleges tanulmányok folytatása alatti időszakot is. A tartás azonban nem korlátlan: a szülő anyagi lehetőségei és a gyermek szükségletei figyelembevételével kell megállapítani. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
A tartásdíj összegének megállapítása során a bíróság a szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét, valamint a gyermek szükségleteit egyaránt figyelembe veszi. Az egyik fontos szempont a gyermek életkörülményei, valamint az, hogy a szülők egyenlő arányban járuljanak hozzá a tartáshoz, amennyiben ez lehetséges.
A bíróság a tartásdíjat havi összegben állapítja meg, azonban a szülők megegyezhetnek ettől eltérő formában is, például természetbeni szolgáltatásokkal vagy egyéb eszközökkel történő teljesítésben. A Ptk. irányadó szabályai szerint a tartásdíj összege általában gyermekenként
a kötelezett jövedelmének 15-25%-a.
Amennyiben a szülő nem tesz eleget a tartási kötelezettségének, a másik szülő vagy a gyermek törvényes képviselője bírósági úton érvényesítheti a gyermektartásdíjat. Ebben az esetben a bíróság végrehajtási eljárást rendelhet el, amely során a kötelezett jövedelméből közvetlenül letilthatják a tartásdíj összegét, vagy vagyonából kényszeríthetik ki annak megfizetését.
A gyermektartás nemteljesítése esetén a kötelezett ellen büntetőjogi következmények is felmerülhetnek. A Btk. szerint, ha a szülő tartósan és szándékosan elmulasztja a tartásdíj fizetését, a bíróság bűncselekményként kezelheti ezt, és akár szabadságvesztéssel is sújtható.
A tartásdíj összege módosítható, amennyiben a körülmények jelentős változása indokolja, például a szülő anyagi helyzetének megváltozása vagy a gyermek igényeinek növekedése miatt. Ilyen esetekben a bíróság dönthet a tartásdíj emeléséről vagy csökkentéséről. A tartási kötelezettség általában a gyermek nagykorúságáig tart, de fennmaradhat, ha a gyermek továbbtanul, vagy saját fenntartására még nem képes.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.