Ön itt áll:

A kezesség

Polgári törvénykönyv
Szerződésjog

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. április 7. ( 356 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

A kezesség jogintézményét a Polgári Törvénykönyv a biztosítéki szerződések között tárgyalja. A kezesség egy személyi hitelbiztosíték, járulékos mellékkötelezettség. Lényege, hogy a kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Látható tehát, hogy a kezesség háromoldalú jogviszony. A jogosult és a (fő)kötelezett mellett a kezes szerepel benne, akinek a kötelezettsége a kötelezett nem teljesítése esetén a helytállás. A kezességi szerződést ugyanakkor a jogosult és a kezes köti meg.

Alapvető szabályok, a kezesség terjedelme

A kezességi szerződést írásba kell foglalni, ennek hiányában érvénytelen. A kezesség mindig pénzben kifejezhető követelés biztosítására szolgál. Nagyon fontos, hogy a kezesség járulékos kötelem. Ennek megfelelően kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.

 

A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

 

Fontos gyakorlati előírás, hogy a kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.

A kezesség fajtái

A kezesség fajtáit fontos elkülöníteni, ugyanis joghatásait tekintve jelentős eltérés van közöttük. A magyar jogrend a következő kategóriákat különbözteti meg.

 

  1. Egyszerű (sortartó) kezesség:
    • Az egyszerű, vagy sortartó kezesség a jogintézmény alaptípusa. Ilyenkor a kezest megilleti a sortartás kifogása. Ennek alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály azonban a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
  2. Készfizető kezesség
    • A törvényben meghatározott eseteken felül a felek kiköthetik, hogy a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. Ez a gyakorlatban sokszor előforduló kezességi forma. Ilyenkor a kezes nem hivatkozhat arra, hogy a kötelezettel szemben a jogosult nem kísérelte meg behajtani a követelést. Attól függetlenül köteles a teljesítésre.
  3. Globálkezesség
    • Az úgynevezett globálkezesség esetén a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja. Ilyenkor a jogosultat fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli.
  4. Kártalanító kezesség
    • Ez speciális formája a kezességnek. Kifejezetten arra az esetre szolgál, ha a jogosult végrehajtást vezet a kötelezettre és az nem jár sikerrel. A kezes tehát a be nem hajtható követelést köteles teljesíteni.

A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. Ilyenkor a kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettségről.

 

Ezt követően a kezesnek két lehetősége van:

 

  1. Teljesít a jogosult részére és erről a kötelezettet értesíti
  2. Megtagadja a teljesítést és erről a feleket értesíti

Amennyiben a kezes teljesít, akkor megtérítési (ún. regressz) igénnyel léphet fel a kötelezettel szemben. Hiszen helyette teljesített. Ennek okán a jogosult köteles késedelem nélkül megadni azt a tájékoztatást, ami kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.

 

Sokszor merül fel gyakorlati kérdésként, hogy a készfizető kezes (lásd fent) mit tud tenni, ha a jogosult perbe fogja a tartozás behajtása érdekében. A válasz, hogy a jogosulttal szemben – amennyiben a követelés alapos – semmit. Ugyanakkor teljesítés után a kötelezettel szemben regressz igényt érvényesíthet.

 

Ha a kezes nem teljesít, akkor a jogosultnak lehetősége van pert indítani a kezessel szemben a kezesség fajtájának megfelelő szabályok szerint.

Kapcsolódó jogi hírek

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

06-1 / 486-3600 info@legitimo.hu Intelligens chatbot Információ Információ