A közösségi médiában közzétett tartalmak bizonyítékként való felhasználása

A jogi gyakorlatban megfigyelhető, hogy a közösségi médiafelületeken közzétett tartalmak egyre gyakrabban jelennek meg bizonyítékként polgári jogi, családjogi vagy akár munkajogi- és büntető eljárásokban is. Az online kommunikáció ugyanakkor sajátos bizonyítási és adatvédelmi kérdéseket vet fel, hiszen a digitális tartalmak hitelességének megítélése sok esetben – és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egyre inkább – összetett feladat.

A bizonyítás szabadságának elve

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) a bizonyítás szabadságának elvét követi, amely szerint a perben főszabály szerint bármely olyan bizonyítási eszköz felhasználható, amely a releváns tények megállapítására alkalmas. Ennek megfelelően a Facebook-bejegyzések, Messenger-üzenetek, e-mailek vagy képernyőfotók sem zárhatók ki automatikusan a bizonyítékok köréből.

Fontos azonban tudni, hogy a digitális bizonyítékok értékelése során a bíróság szabadon mérlegeli azok hitelességét, bizonyító erejét és más bizonyítékokkal való összhangját, kiváltképpen, ha azok valódiságához nyomós kétség fér.

A képernyőfotó mint bizonyíték

A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy valamely fél képernyőképet csatol bizonyítékként. Mivel a digitális tartalmak viszonylag könnyen manipulálhatók, a bíróság rendszerint vizsgálja a keletkezés körülményeit, az eredeti forrás rendelkezésre állását, valamint azt, hogy a tartalom más bizonyítékokkal alátámasztható-e.

Különösen családjogi és munkajogi ügyekben fordul elő, hogy egy nyilvános közösségi média-bejegyzés megcáfolja valamely fél korábbi állításait.

Az adatvédelem korlátai

A bizonyítás szabadsága nem korlátlan. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) a személyes adatok kezelésével kapcsolatban szigorú követelményeket állít fel.

Emellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42–2:54. §-ai a személyiségi jogok védelmét biztosítják. Más személy privát kommunikációjának jogosulatlan megszerzése vagy közzététele ezért akár személyiségi jogi pert, illetve súlyosabb esetben büntetőjogi felelősséget is megalapozhat, sőt, anyagi következményeket, akár sérelemdíj fizetési kötelezettséget is vonhat maga után.

Kijelenthető, hogy az online térben közzétett tartalmak ma már a bizonyítási eljárások megkerülhetetlen elemei. A közösségi médiában tett megnyilvánulások ugyanakkor nem csupán pillanatnyi közlések: adott esetben későbbi jogviták meghatározó bizonyítékaivá válhatnak. A digitális bizonyítékok felhasználása során ezért a bizonyítás szabadságának elvét minden esetben össze kell hangolni a személyiségi jogok és az adatvédelem követelményeivel.