A perbeszéd, a felszólalás és az utolsó szó joga

A tárgyalótermi sorozatokban és filmekben gyakran a legizgalmasabb rész az, amikor az ügyész vagy a vádlott védője olykor akár érzelmektől túlfűtött és szenvedélyes perbeszédet tart. De hogyan is van ez a valóságban? Jelen cikkünkben a perbeszédet, a felszólalást és az utolsó szó jogát fogjuk megvizsgálni.

A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek, vagy azt a bíróság elutasította, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására.

Az ügyész és a védő perbeszédet tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat.

Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a perbeszédet a vádlott adhatja elő. A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a perbeszédet kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek.  Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a perbeszéd lényegének ismertetése.

Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság

• a vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,
• milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon,
• milyen egyéb rendelkezést tegyen.

Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott mértékére, illetve tartamára nem tehet indítványt. Ha a bíróság az előkészítő ülésen fogadta el a bűnösséget beismerő nyilatkozatot, az ügyész a perbeszédében a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványát a vádlott terhére nem változtathatja meg.

Az ügyész a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz a vádlott felmentésére, ha a bizonyítás eredménye alapján arra a meggyőződésre jut, hogy

• nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy
• a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.

Az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat. A sértett kifejtheti a vád tárgyára vonatkozó álláspontját, és nyilatkozhat arról, hogy kívánja-e a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését.

A magánfél a polgári jogi igényét érintő körben indítványt tehet, ezt indokolhatja. A vagyoni érdekelt a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érintő körben indítványt tehet.

A felszólalások után a védő perbeszéde következik. Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke határozza meg.  A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott szólhat.

Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. A jogszabályban meghatározott kivétellel a perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem lehet megvonni. Ha azonban a perbeszéd vagy az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az érintettet erre figyelmezteti, ismételt esetben a szót megvonhatja.

A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem szakíthatók félbe, kivéve, ha bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak magukban vagy rendzavarást keltenek.