A rokontartás a polgári jog fontos területét képezi, amely a családtagok közötti támogatási kötelezettségeket szabályozza. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) külön fejezetben foglalkozik ezzel a kérdéssel, mivel a családtagok közötti segítségnyújtás, anyagi támogatás elve a családi kapcsolatok egyik alapvető erkölcsi és jogi követelménye.
1.A rokontartás fogalma és jogalapja
A rokontartás lényege, hogy a rokonok között fennáll egy tartási kötelezettség, amely alapvetően az eltartásra szoruló családtag megélhetésének biztosítására irányul. Ez a kötelezettség a közeli rokonok között érvényesül leginkább, de bizonyos esetekben távolabbi rokonokra is kiterjedhet.
A Polgári Törvénykönyv 4:194. §-a szerint a rokontartásra vonatkozó szabályok célja az, hogy a rászoruló családtagok megfelelő anyagi támogatásban részesüljenek a családon belül, még mielőtt állami segítség igénybevételére kerülne sor.
2.Kik kötelesek rokontartásra?
Egymással szemben a törvényes öröklésre jogosult hozzátartozók között állhat fenn tartási kötelezettség, mely jogszabály rendelkezése alapján kiegészülhet testvér-, illetve mostoha gyermek-, mostoha szülő- tartással egyaránt. Ez elsősorban a szülők és gyermekek közötti viszonyra vonatkozik, de egyéb esetekben más rokonok között is megállapítható.
A Ptk. 4:196. § (1) bekezdése szerint „A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.” Az egymás után öröklésre jogosult hozzátartozók körében a törvény prioritásokat állít fel a tartási kötelezettség sorrendje szerint:
(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.
(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.
(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.
(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.
Ez a hierarchia azért fontos, mert a bíróság a tartási igény elbírálásakor elsősorban az elsődlegesen kötelezettektől várja a támogatás megfizetését, csak akkor vonja be a távolabbi rokonokat, ha az elsődleges kötelezettek nem képesek eleget tenni kötelezettségüknek.
3.A rokontartás feltételei
A rokontartási kötelezettség fennállásának alapvető feltétele, hogy a támogatásra szoruló rokon rászoruló helyzetben legyen, azaz képtelen legyen önmagát eltartani. Ennek megítélésekor a bíróság figyelembe veszi a rászoruló életkorát, egészségi állapotát, munkaképességét és anyagi helyzetét. Továbbá a tartásra való rászorultságot a bíróság egyedi esetben, az összes körülmény figyelembevételével mérlegeli.
A rokontartás kötelezettsége nemcsak az eltartási képesség, hanem a kötelezett anyagi helyzetének figyelembevételével is megállapítható. A bíróság vizsgálja, hogy a kötelezett milyen mértékben képes a tartás biztosítására anélkül, hogy saját megélhetése veszélybe kerülne. Így tehát, ha a kötelezett is csak korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkezik, a bíróság nem kötelezheti őt a túlzott terhek viselésére.
4.A tartás módja és mértéke
A rokontartás teljesíthető pénzbeli tartásdíj formájában, vagy természetben, például az eltartásra szoruló rokon lakhatásának, élelmezésének vagy más szükségleteinek biztosításával. A bíróság az eset körülményei alapján dönt arról, hogy a tartás milyen formában történjen. Gyakran fordul elő, hogy a bíróság pénzbeli tartásdíjat állapít meg, különösen akkor, ha a felek nem élnek egy háztartásban, és a természetbeni tartás nem megoldható.
5.A tartási kötelezettség elmulasztása és jogi következményei
Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a rokontartási kötelezettségének, a rászoruló vagy törvényes képviselője bírósági úton kérheti a tartás megállapítását. A bíróság ebben az esetben kötelezheti a rokont a tartás megfizetésére, és elrendelheti a tartásdíj végrehajtását is.
6.A tartási kötelezettség megszűnése és módosítása
A tartási kötelezettség megszűnik, ha a rászoruló személy helyzete megváltozik, például saját megélhetését biztosítani tudja, vagy a kötelezett anyagi helyzete ellehetetlenül. A bíróság mérlegelheti a tartási kötelezettség megszüntetését vagy módosítását is, ha a felek körülményei jelentősen megváltoznak.
Vissza a hírekhez
