A változás egyik legfontosabb eleme, hogy 12 új tényállással bővül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény ún. „feketelistája”. Az ide tartozó magatartások a körülményektől függetlenül tisztességtelennek minősülnek. Ilyen például a tanúsítási rendszeren vagy hatósági döntésen nem alapuló fenntarthatósági címke használata, illetve az olyan általános környezeti állítás, amely mögött nem áll elismerten kiváló környezeti teljesítmény.
Kiemelt figyelmet igényelnek az olyan kifejezések, mint a „zöld”, „öko”, „környezetbarát”, „klímabarát” vagy „biológiailag lebomló”. Ezek használata csak megfelelően igazolható tartalom mellett jogszerű. A vállalkozásnak hatósági eljárásban igazolnia kell a kereskedelmi kommunikációban szereplő tényállítás valóságát. Ennek hiányában az állítást valótlannak kell tekinteni.
Nem megengedett továbbá az egész termékre vonatkozó környezeti előny kommunikálása, ha az valójában csak annak egy részére – például a csomagolására – vonatkozik. Ugyancsak tilos kizárólag szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére hivatkozva egy terméket „karbonsemlegesnek” vagy „klímasemlegesnek” feltüntetni.
A jövőbeni vállalások – például „2030-ra karbonsemlegesek leszünk” – mögött objektív, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető vállalásnak, mérhető célokat tartalmazó végrehajtási tervnek és független szakértői ellenőrzésnek kell állnia.
Az új szabályok a tartósságot, javíthatóságot és szoftverfrissítéseket érintő kommunikációra is kiterjednek. A vállalkozásoknak ezért célszerű felülvizsgálniuk csomagolásaikat, címkéiket, webshopjaikat, reklámjaikat és közösségimédia-kommunikációjukat. A legfontosabb követelmény: a környezeti állítás legyen pontos, igazolható, és ne keltsen a ténylegesnél szélesebb körű környezeti előny látszatát.