Amikor a bírók is pihennek: az ítélkezési szünet

Az ítélkezési szünet a törvény által előírt időszak, amikor a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat, valamint bizonyos polgári peres eljárások (és akár egyéb eljárások) határidőinek számításánál ezt az időszakot nem veszik figyelembe. Ennek a minden évben ugyanakkor bekövetkező szünetnek az a célja, hogy a bírák, és jogi képviselők pihenéshez való jogát, kikapcsolódását biztosítsa.

Mikor van az ítélkezési szünet?

Egy évben két alkalommal kerül sor ítélkezési szünetre, nyáron július 15. és augusztus 20. között, illetve télen, karácsony és újév, tehát december 24. és január 1. között.

Hogyan érinti a határidőket az ítélkezési szünet?

Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet időszaka. Fontos, hogy az ítélkezési szünet nem megszakítja a határidőket, hiszen ennek az lenne a jogkövetkezménye, hogy a szünet végével újrakezdődne a határidő folyása, hanem csupán figyelmen kívül kell hagyni ezt az időszakot, a kezdőnapot és zárónapot is beleértve. Ennek megfelelően, ha egy napokban megállapított határidő az ítélkezési szünet előtt megkezdődött akkor az augusztus 20-át (vagy télen január 1-jét) követően a soron következő sorszámú napnál folytatódik.

Ha pedig egy hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónapnak azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. Példával szemléltetve, ha valamely határidő augusztus 12-én járna le, akkor ezen rendelkezés szerint csak egy hónappal később, szeptember 12-én fog lejárni.

Ha viszont az ilyen módon egy hónappal elcsúsztatott határidő is még az ítélkezési szünet idejére esik (például július 16-án járna le egy határidő, ám még augusztus 16. is az ítélkezési szünet idejére esik), a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le.

Ha a hónapokban megállapított határidő túlnyúlik az ítélkezési szüneten, akkor annak folyását az ítélkezési szünet egyáltalán nem érinti.

Minden bírósági eljárást és minden határidőt érint az ítélkezési szünet?

Természetesen nem, a törvény felsorol kivételeket, amely esetekben sem a határidőket nem érinti az ítélkezési szünet, illetve tárgyalás is kitűzhető. Ilyen kivételek

– a soron kívüli peres eljárások (például sajtó-helyreigazítási per, megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per, az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránti per)

– soron kívüli percselekmények (például a birtokvédelmi határozat felfüggesztése iránti kérelemről való döntés, ügyek áttétele, eljáró bíróság kijelölése és az előzetes bizonyítás)

– azok az esetek, amikor ezt a felek közösen kérik,

– a törvényben kizárt egyéb esetek (például egyes bírósági nemperesek eljárások esetén, így a holtnak nyilvánítási eljárás, apaság vélelmének megdöntése).

Szintén nem érinti az ítélkezési szünet a büntetőügyekben, végrehajtási perekben és egyes nemperes eljárásokban, például cégeljárásban, csőd- és felszámolási eljárásban, végelszámolás, illetve végrehajtás során megállapított határidőket. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár bíróság elé állítás esetén, gyorsított eljárásokban, valamint kényszerintézkedések alkalmazása esetén.

Fontos, hogy a fizetési meghagyásos eljárások nem számítanak kivételnek, azokat érinti az ítélkezési szünet, így ilyenkor hosszabb idő áll rendelkezésre például az ellentmondás megtételére, így az igényérvényesítés is elhúzódhat.

Az ítélkezési szünet ideje alatt be tudok menni a bíróságra?

Természetesen, a bíróságokon az ítélkezési szünet ideje alatt is nyitva tartanak a kezelőirodák, ahol benyújthatjuk a beadványainkat és betekinthetünk az iratokba. Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről a bíróság honlapján tudunk tájékozódni.