Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. április 20. ( 2 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Mit tehet a család, ha egy baleset mindent megváltoztat?
Sajnos nap mint nap történnek tragikus kimenetelű közlekedési balesetek és munkabalesetek. Előfordul, hogy egy ilyen balesetben valaki életét veszti, vagy súlyosan, visszafordíthatatlanul megsérül (például lebénul, elveszíti egyik végtagját), amely teljesen felborítja a család megszokott életét. Ilyenkor nemcsak az érintett szenved, hanem a hozzátartozók is, akik elveszítik a közös családi életet, és gyakran komoly lelki terhekkel, feldolgozhatatlan gyásszal szembesülnek.
A magyar jog lehetőséget ad arra, hogy a családtagok saját jogon sérelemdíjat kérjenek a teljes (és egészséges) családban éléshez való joguk sérülése miatt. Ez nem az érintett személy „öröksége” (melyet elhunyt személy jogutódja érvényesíthet) hanem a hozzátartozók saját igénye, amely a családi élet integritásának sérülését kompenzálja.
A gyakorlat szerint a legközelebbi hozzátartozók – házastárs, gyermek, szülő, testvér – általában jogosultak lehetnek sérelemdíjra. A Kúria több döntése (például Pfv.III.21.212/2008/5. és Pfv.III.20.549/2009/5.) is megerősítette, hogy ebben a körben a sérelem fennállása sok esetben magától értetődő, az anyakönyvi kivonattal bizonyítható a rokoni kapcsolat bizonyítható, ugyanakkor az összeg meghatározásánál a kapcsolat tényleges tartalma is számít.
Az élettársak esetében nincs házassági kötelék, de ha bizonyítható a szoros, életközösségen alapuló kapcsolat, akkor a sérelemdíj megállapítható. Elvált házastársaknál már alaposabb vizsgálatra van szükség: ha a kapcsolat ténylegesen megszakadt, az igény nem feltétlenül alapos, de ha például közös gyermek miatt az egyik szülő halála kihat a másik szülőre is (a gyermek felnevelése jelentősen megnehezül) a sérelemdíj iránti igénye megalapozott.
A Kúria a Pfv.III.21.589/2019/6. számú ítéletében megalapozottnak találta az após halála miatt veje sérelemdíj iránti igényét, tehát távolabbi hozzátartozók között is megállapítható a sérelemdíj, ha szoros kötődés bizonyítható.
A bírói gyakorlat ebben a kérdésben is egyre kifinomultabb.
Előfordul, hogy a gyermek még meg sem született, amikor az édesapa meghal egy balesetben. Ilyen esetben a bíróságok elismerik, hogy a gyermek számára már a születés pillanatától fennáll a sérelem, hiszen lehetősége sem volt megismerni az egyik szülőjét (8.P.20.459/2006/126.).
A szülőtől különélő gyermekek esetében a helyzet árnyaltabb. A bíróság azt vizsgálja, hogy a haláleset idején milyen volt a kapcsolat. Az EBH2009. 2043. számú elvi határozat kimondta, hogy a gyermek teljes családban éléshez fűződő joga akkor is sérül, ha a szülők már nem éltek együtt. Ugyanakkor, ha a kapcsolat már hosszabb ideje megszakadt, és nem volt szoros érzelmi kötődés, az az összeg csökkenéséhez vezethet.
A sérelemdíj mértéke rendkívül változó, és mindig az egyedi körülményektől függ.
A Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.312/2017/3. számú ügyében egy idős korban (69 évesen) elhunyt édesapa gyermekei (51, 48 és 39. évesek) fejenként 100.000 Ft sérelemdíjat kaptak. A bíróság figyelembe vette, hogy a gyermekek már önálló életet éltek, külön háztartásban laktak, és nem alakult ki náluk olyan mértékű lelki megrendülés, amely magasabb összeg megítélését indokolta volna.
Ezzel szemben a Kúria Mfv.X.10.179/2020/9. számú ügyében – egy tűzszerész halála kapcsán – a két kisgyermek (csecsemőkorú és hároméves) részére egyenként 25.000.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg. Az eltérés oka elsősorban az életkorban és a családi helyzetben rejlik: míg az egyik esetben már felnőtt, önálló életet élő gyermekekről volt szó, addig a másik ügyben a gyerekek a legkorábbi életszakaszban veszítették el az édesapjukat, ami az egész életükre hatással van.
A hozzátartozói sérelemdíj a magyar jog egyik érzékeny, bírói gyakorlat által kimunkált területe. A bíróság nemcsak a rokoni kapcsolatot vizsgálja, hanem annak tényleges tartalmát is. A sérelemdíj összege attól függ, hogy mennyire volt szoros a kapcsolat, milyen élethelyzetben történt a tragédia, és mekkora lelki terhet okozott a hozzátartozóknak.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.