Az árvaellátásról

A társadalombiztosítási ellátások részletes szabályait a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény tartalmazza. A jogszabály rendelkezései szerint a társadalombiztosítási ellátások két nagy csoportra oszthatóak. Az egyik csoportot képezik az egészségbiztosítás körében igénybe vehető ellátások, a másik kategóriába tartoznak a nyugdíjbiztosítás keretén belül biztosított ellátások. Jelen cikkben az árvaellátás részletszabályait kívánom bemutatni, mely juttatás a nyugdíjbiztosítási ellátások közé tartozik.

Árvaellátásra az a gyermek válik jogosulttá, akinek szülője öregségi nyugdíjasként hunyt el, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Jogosult lehet árvaellátásra a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Az örökbe fogadott gyermek részére a vér szerinti szülője jogán árvaellátás kizárólag abban az esetben jár, amennyiben a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

A testvérnek és az unokának is jár árvaellátás, amennyiben őt az elhunyt saját háztartásában tartotta el, továbbá a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A jogszerző elhunytának napjától kezdve a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár az árvaellátás.

Amennyiben az árvaellátásra jogosult gyermek nappali oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanul, az árvaellátás a tanulmányok idejére, azonban maximum a huszonötödik életév betöltéséig folyósítható.

Nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultság, amennyiben a gyermeket később örökbe fogadják, illetve az életben lévő szülő ismét megházasodik.

Az árvaellátás összege gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százalékára tehető, amely az elhunytnak halála időpontjában öregségi nyugdíjként járt, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátásra jogosult az a gyermek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Amennyiben a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, úgy azt az árvaellátást kell folyósítani részére, amelynek összege számára előnyösebb.