Ön itt áll:

Bonus-malus rendszer II.: a casco biztosítás

Közlekedés

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. augusztus 16. ( 447 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Cikksorozatunk előző részében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kapcsán érintettük a bonus-malus rendszer legfontosabb kérdéseit, most pedig a casco biztosítás oldaláról vizsgáljuk meg ezt a témát.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz hasonló rendszert alkalmaznak a casco biztosítók is, vannak azonban eltérő szabályok is a két biztosításnál, amelyek hatással vannak a biztosításra, elsősorban az éves díj alakulására.

Minden biztosítónál fix a casco díj- és feltételrendszer a bonus-malus vonatkozásában?

Nem, fontos különbség a kötelező biztosításnál írt bonus-malushoz képest, hogy előbbinél törvény szabja meg a biztosításhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket, a casco biztosítók azonban saját hatáskörben dönthetnek a feltételekről, a biztosítás részletszabályairól. Ennek oka, hogy a casco biztosítást nem kötelező megkötni, de ha még az is lenne, jogszabály nem ír elő kötelező magatartási szabályokat a casco-ra nézve. A szerződések általános joga irányadó tehát a casco szerződéses jogviszonyokra.

Mondhatja azt egy casco biztosító, hogy nem fogadja el az ajánlatot és nem köt biztosítást a gépjárműre?

Tekintettel arra, hogy egy nem kötelező biztosítási szerződésről van szó, akár a casco biztosító is mondhat nemet egy szerződés megkötésére. Nem jellemző, mert a biztosítónak az az egyik érdeke, hogy minél több szerződése legyen, minél nagyobb legyen a kockázatközösségben lévők száma. A casco biztosítónak is azonban a kockázatelemzése és az árképzés keretében meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy egyrészt milyen veszélyekre (biztosítási eseményekre) rendeli alkalmazni a biztosítást, másrészt pedig a várható kárkifizetések nagyságával is számolni fog.

Utóbbi azért érdekes, mert egy magas futásteljesítményű, vagy éppen idős gépjárműnél nagyobb a kockázata, hogy csak jelentős gazdasági ráfordítással javítható a gépjármű és hozható helyre az eredeti állapot, és még az sem éri meg sokszor a biztosítónak (és a casco szerződőnek sem), ha totálkárra hozza ki a káreseményt.

A gyakorlatban ez leginkább úgy működik, hogy aránytalanul magas éves biztosítási díjat kalkulál ki a biztosító – mert neki csak ilyen feltétellel és árral érné meg a casco szerződés –, az érdeklődő üzemben tartónak azonban így nem lesz érdeke a biztosítás megkötése.

Van összefüggés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco bonus-malusa között?

Főszabály szerint nincsen, a casco biztosításnál szabad kezet kapnak a biztosítók. Van azonban olyan példa, hogy a biztosítás megkötésekor figyelembe veszi a díjszámításnál a casco biztosító a kötelező biztosítás bonus-malus besorolását. Azt az adatot ugyanis jogszerűen kezelhetik és lekérdezhetik a szerződők vonatkozásában (a casco biztosítóval szerződő az üzemben tartótól eltérő személy is lehet).

Károkozás esetén hány fokozatot romlik a besorolás?

Tény, hogy a casco biztosítás esetén ugyanúgy romlik a bonus besorolás, a malus mint „negatív” állapot azonban nem értelmezhető ennél a biztosítás fajtánál. Ennek oka, hogy a casco biztosítók legrosszabb esetben is csak a kezdő fokozatba sorolják vissza (C0) a szerződést (és a szerződőt). Ezzel együtt, ha biztosítási esemény következik be, a biztosító drágítani fogja az éves casco díjat, több baleset esetén szigorúbb árazást fog alkalmazni – és természetesen az önrészt is meg kell fizetnie a szerződőnek. Szintén egyedi és biztosítónként eltérő, hogy egy biztosítási esemény hány fokozatnyi romlást eredményez a casco biztosításnál.

Károkozás esetén elkerülhető a rosszabb besorolásba kerülés a casco biztosítónál?

Igen, hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, itt is van lehetősége a szerződőnek „saját zsebből” kifizetni a gépjárműben bekövetkezett károkat, ilyenkor a casco bonus besorolás sem romlik. Amennyiben a casco szerződő emellett dönt, nem is célszerű bejelenteni a casco biztosítónál a kár bekövetkezésének tényét. Ettől függetlenül meg kell nézni minden esetben a biztosítás általános szerződési feltételeit, az együttműködési- és tájékoztatási kötelezettségen belül ugyanis előírhatja a biztosító azt, hogy minden egyes kárról bejelentést kell hogy kapjon, akkor is, ha a szerződő nem a casco biztosítás terhére kívánja rendezni a károk megtérítését.

Kötelezhetnek arra, hogy a casco terhére javíttassam az autót, ha egyébként más okozott kárt?

Nem, ha a károkozó vagy bármelyik fél azt mondja egy ún. idegenhibás balesetben, hogy ’majd mindenki casco-ja elintézi és fedezi az összes kárt’, ne menjen bele az érintett sofőr, töltsék ki a baleseti kárbejelentő lapot vagy hívjanak a felek rendőrt a felelősség vitatása esetén, az ilyen káreseményeket ugyanis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezi.

Ennek ellenére dönthet úgy a casco szerződő, hogy nem vár a másik fél kötelező biztosítójára (vagy be se jelenti a kárt feléjük), hanem rendezi saját casco-ra a károk kijavítását, hiába a másik fél volt a hibás a balesetért és a károkért.

Ez akkor nehéz kérdés, ha megakad károsultként a kárrendezési eljárás a másik fél kötelező biztosítójával, a kárszemlét halasszák vagy a szemle után nem járul hozzá a biztosító a javításhoz. Az autószervizt pedig muszáj kifizetni, hogy elkezdje és be is fejezze a javítást, ha egyébként csereautó nincsen és a károsult – teljesen jogosan – már használná a gépjárművet.

Kapcsolódó jogi hírek

Közlekedés
Közlekedési balesetek
Jellegzetes téli balesetek és az ebből eredő kártérítési igény

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú ...

Elolvasom
Közlekedés
Lejárt jogosítvány hosszabbítása

Meghatározott időközönként, mint a többi igazolványunkat is, a jogosítványt is szükséges hosszabbítani. Bár a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényben voltak olyan rendelkezések, amelyek alapján a...

Elolvasom
Közlekedés
Kátyúból eredő gépjármű károk

Magyarországon nagyon gyakori káresetként jelentkeznek a közutak hibáiból eredő gépjárműkárok. Ezeknek a károknak a nagy részét a gépjármű tulajdonosa viseli és fel sem merül, hogy lehetne olyan sz...

Elolvasom
Közlekedés
Közlekedési balesetek
Jellegzetes téli balesetek és az ebből eredő kártérítési igény

Télen, a hideg jeges időnek köszönhetően, jellegzetes balesetek következnek be. Se szeri, se száma a jeges úton történő baleseteknek, legyen szó gyalogosról, vagy járművekről. Most ez ilyen típusú ...

Elolvasom
Közlekedés
Lejárt jogosítvány hosszabbítása

Meghatározott időközönként, mint a többi igazolványunkat is, a jogosítványt is szükséges hosszabbítani. Bár a veszélyhelyzet fennállása alatt érvényben voltak olyan rendelkezések, amelyek alapján a...

Elolvasom
Közlekedés
Kátyúból eredő gépjármű károk

Magyarországon nagyon gyakori káresetként jelentkeznek a közutak hibáiból eredő gépjárműkárok. Ezeknek a károknak a nagy részét a gépjármű tulajdonosa viseli és fel sem merül, hogy lehetne olyan sz...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.