Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. június 23. ( 507 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az ember életében talán a legnagyobb mérföldkőnek tekinthetjük a felnőtté válást, azaz a nagykorúság elérését. A felnőttkor betöltése számos jogi kérdést is felvet, amiket az alábbiakban ismertetünk.
Az elsődleges tisztázandó fogalom a nagykorúság definíciója. Hatályos Polgári Törvénykönyvünk a kiskorúság meghatározását tartalmazza. Eszerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A nagykorúság tehát betöltött 18 életévet jelent. Érdekesség, hogy szülői hozzájárulás esetén házasságkötéssel 16 évet betöltött kiskorú is tud nagykorúságot szerezni.
A nagykorúság beálltával a cselekvőképessége változik az embernek. Fontos e körben különbséget tenni a jogképesség és a cselekvőképesség fogalma között.
Jogképes az, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet. Minden ember jogképes, a jogképesség azonban nem csak az emberhez kötődik. Így jogi személyek – gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok…stb. – is jogképességgel rendelkeznek. Tehát például tulajdonolhat egy ingatlant cég is.
Ezzel szemben, aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Cselekvőképesség az embereket illeti meg. Tehát például egy cég csak képviselővel köthet szerződést, míg egy nagykorú ember főszabályként korlátlanul maga tehet jognyilatkozatot.
A Ptk. megkülönbözteti a 14 év alatt cselekvőképtelen kiskorúakat, akik csak csekély jelentőségű szerződéseket köthetnek, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. Ilyen például, ha egy 13 éves gyermek vesz egy csokit a boltban.
Tágabb körben biztosít lehetőséget a jognyilatkozatokra a 14 és 18 év közötti korlátozottan cselekvőképteleneknek. Ők például ajándékozhatnak szokásos mértékben, vagy munkával szerzett jövedelmükkel, annak erejéig kötelezettséget vállalhatnak.
A nagykorú, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek teljeskörű szerződési szabadsággal bírnak. Ez azt jelenti, hogy szabadon köthetnek szerződést és tehetnek jognyilatkozatokat. A jogosultságok azonban kötelezettségekkel járnak. A megkötött szerződések és egyéb jognyilatkozatok kötelezik az alanyt és alapvetően mindenki korlátlanul felel a vagyonával a kötelezettségeiért. Ezért nagyon fontos mindig részletesen tájékozódni arról, hogy milyen jogügyletekben veszünk részt. Például míg kiskorú csak szülői beleegyezéssel vállalhat kötelezettséget a teljes vagyonára egy hitelügylet kapcsán, addig a nagykorú korlátlanul megterhelheti a javait.
Minden a büntető anyagi jog, mind az eljárásjog, mind pedig a büntetés végrehajtás garanciális szabályokkal védi a fiatalkorúakat. Ez a büntetőjog területén 12 és 18 év közötti kiskorúakat jelent. Érdekesség, hogy a büntetés végrehajtásban a felső határ 21 betöltött életév.
Példának okáért a Btk. kimondja, hogy fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. Továbbá azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. Ez azért fontos, mert az intézkedések enyhébb szankciók a büntetéseknél.
A nagykorúság elérésével ezek az enyhitő szabályok megszűnnek és a törvény teljes szigora sújt le.
A Ptk. betöltött 18. életévhez köti a házassági korhatárt. Ez alól kivételes eset, amikor 16 évesen szülői beleegyezéssel lehet házasságot kötni. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatot szintén a nagykorúság betöltését követően létesíthetnek.
Ezek a párkapcsolatok élettani hatásuk mellett komoly jogi következményekkel járnak, hiszen a közös vagyonszerzés mellett a házastárs és a bejegyzett élettárs örököl is. Mindezek miatt rendkívül fontos a teljeskörű tájékozódás a vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban.
A választójogi joganyag szintén a 18. életév betöltéséhez köti a különböző társadalmi kérdésekben való szavazás lehetőségét a magyar állampolgárok számára. Így a nagykorúak szavazhatnak az országgyűlési választásokon, a helyi önkormányzati választásokon, európai parlamenti képviselőket választhatnak, valamint részt vehetnek országos és helyi népszavazásokon.
Ebben a kérdésben is nagyon fontos, hogy minden nagykorúvá váló teljeskörű, objektív és részletes tájékoztatáshoz jusson akár a jogi, akár a közéleti problémákkal és lehetőségekkel kapcsolatban.
Javasoljuk minden fiatal felnőttnek, hogy tájékozódjon és mindig legyen tisztába a jogaival, kötelezettségeivel!
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.