Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. január 19. ( 629 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Fizetési meghagyást kapni, főleg az év vége felé, nem egy felemelő érzés. Különösen akkor nem, ha a velünk szemben előterjesztett követelés egyáltalán nem volt ismert előttünk. Visszatérő cikkünkben továbbra is arról adunk tájékoztatást, hogy ilyen esetben vajon mi a teendő?
Sokan csak akkor tudják meg, hogy mi a fizetési meghagyásos eljárás lényege, amikor egy közjegyzőtől megkapja a fizetési meghagyásra vonatkozó kérelmet. A fizetési meghagyásos eljárás egy úgynevezett nemperes eljárás. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy kisebb értékű követeléseket egy gyorsabb, hatékonyabb úton lehessen érvényesíteni a kötelezettel szemben. Tehát a fizetési meghagyásos eljárás egy pénzkövetelésre vonatkozó igényérvényesítési mód.
Ebben az eljárásban, a követelés jogosultja – a pénzkövetelésének érvényesítése érdekében – közjegyzőhöz fordul. A jogosult egy (elektronikus vagy papír alapú) nyomtatvány kitöltésével meghatározza, hogy kivel szemben, milyen jogviszonyból eredően, mekkora összegű követelést érvényesít. A jogi képviselővel eljáró jogosult, vagy gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet is kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ezt a kérelmet, míg magánszemély akár a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Az eljárás díja a követelés 3%-a, de immáron legalább 8.000,- Ft.
Tipikusan kis értékű követelések, azaz 3.000.000,- Ft alatti követelések kizárólag ebben a formában érvényesíthetőek. Legalábbis az igényérvényesítés ezen a módon kezdeményezhető. A kérelemhez nem kell bizonyítékokat, okiratokat csatolni, azokra azonban célszerű a fizetési meghagyásban hivatkozni.
Ha a kérelmet a közjegyző megkapja, megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi követelményeknek, illetve az eljárás díját megfizetett-e a jogosult? A közjegyző azonban nem jogosult azt érdemben megvizsgálni, hogy a fizetési meghagyásban foglalt követelés megalapozott-e vagy sem? Tehát a közjegyző jogkérdésben egyáltalán nem dönt, erre csakis a bíróságnak van hatásköre. Emiatt is lehet gyorsabb lefolyású ez a nemperes eljárás. Ha a közjegyző formailag mindent rendben talál a fizetési meghagyás kapcsán, akkor a kérelemben megjelölt kötelezett számára, szintén az ott megjelölt idézési címre megküldi a fizetési meghagyást, hivatalos postai úton. Ez ajánlott, tértivevényes formában történik. Ennek azért van jelentősége, mivel, ha a kötelezett átveszi a hivatalos küldeményt, akkor a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy nyilatkozzon annak kapcsán, hogy a követelést vitat-e vagy sem? Sok kötelezett „itt rontja el”, ugyanis vagy nem veszik át a hivatalos postai küldeményt, vagy nincsenek tekintettel az ellentmondási határidőre és azt elmulasztják.
Amennyiben a kötelezett vitatja a vele szembeni követelést, akkor a fenti időtartamon belül, úgynevezett ellentmondással kell élnie. Ezt az ellentmondást célszerű írásba foglalni, és megjelölni benne az ügyszámot, valamint a felek nevét. Az ellentmondást javasolt ajánlott, tértivevényes úton annak a közjegyzőnek a részére megküldeni, aki a fizetési meghagyást kispostázta a részünkre.
Ha a 15 napos határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor a fizetési meghagyás, az abban foglalt tartalommal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben a jogosultnak kell a peresítéshez szükséges további lépéseket megtennie. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időtartamon belül keresetlevél benyújtása úton polgári peres eljárást kezdeményezhet. Ebben az eljárásban már a bíróság – a bizonyítási eljárás lefolytatását követően fogja azt vizsgálni – hogy a jogosult, azaz immáron a felperes követelése, mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve megalapozott-e?
Sok követeléskezelő cég ezt a formáját választja az igényérvényesítésüknek, még abban az esetben is, ha a követelésük már elévült. Mivel ilyenkor könnyen határidőt mulaszthat a kötelezett, ezért mindig fontos, hogy az ilyen típusú küldeményekre – a megfelelő határidőn belül – reagáljon a címzett.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.