Ön itt áll:
2026. május 19.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. május 18. ( 1 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Sokan úgy gondolják, hogy állatvédelmi bírságot csak súlyos állatkínzás esetén szabhat ki a hatóság. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: már egy egyszerű mulasztás, például a kötelező chip hiánya, a nem megfelelő tartási körülmények vagy az állatorvosi ellátás elmulasztása is jogi következményekkel járhat. A bírságok alapját az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet adja, amely részletesen meghatározza a szankciók rendszerét és az állatvédelmi bírságok kiszámításának módját.
Állatvédelmi bírságot akkor alkalmazhat a hatóság, ha az állattartó megsérti az állat jólétére, tartására vagy védelmére vonatkozó jogszabályokat. Nem kizárólag szándékos bántalmazás esetén kerülhet sor bírság kiszabására. Az állatvédelmi bírság ugyanis objektív szankció, ezért akkor is alkalmazható, ha az állattartó csak véletlenül szegte meg a rá vonatkozó szabályokat. Gyakori probléma például, hogy a gazda nem biztosít megfelelő méretű férőhelyet, nem gondoskodik elegendő ivóvízről, vagy tartósan láncon tartja a kutyát olyan módon, amely az állat mozgását indokolatlanul korlátozza.
Nem, az állatkínzás nem egy egyszerű jogsértés, hanem bűncselekmény, így az állatkínzás büntetőeljárás megindítását vonhatja maga után. Az állatvédelmi szabályok megsértése viszont ennél sokkal szélesebb körű. A rendelet külön nevesíti például a kötelező egyedi jelölés elmulasztását is. Ha egy kutya nincs mikrochippel ellátva, az önmagában alapot adhat állatvédelmi bírság kiszabására. Ugyanez igaz arra is, ha az állattartó nem biztosít megfelelő állatorvosi ellátást beteg vagy sérült állata számára.
Sok gazdi nincs tisztában azzal sem, hogy a rendszeres ellenőrzési kötelezettség elmulasztása is szankcionálható. Ha például valaki vidéki ingatlanon tart kutyát, de napokig nem látogatja meg, és az állat ellátatlan marad, a hatóság ezt súlyos mulasztásként értékelheti.
A bírság összege nem egységes, azt a hatóság több tényező alapján állapítja meg. A 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint először egy alapösszegből indulnak ki, amelyet különböző szorzókkal kell megszorozni. Számít például, hogy kedvtelésből vagy haszon céljából tartott állatról van-e szó, hány állat érintett, történt-e szándékos jogsértés, illetve veszélyeztette-e az emberi egészséget vagy az állat életét.
Az állatvédelmi bírság alapjául szolgáló objektív felelősséggel szemben a szabálysértési felelősség megállapításához már nem elegendő pusztán a szabályszegés ténye. A hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az állattartó tudott-e a veszélyes helyzetről, illetve tett-e bármit annak megszüntetésére. A szabálysértési törvény szerint „veszélyeztetés kutyával” szabálysértés elkövetésének számít, ha valaki belterületen felügyelet nélkül engedi közterületre a kutyáját, vagy tud a rendszeres kóborlásról, mégsem intézkedik.
Tipikus példa erre az úgynevezett „önsétáltató” kutya esete. Szinte minden településen ismert az a kutya, amelyik naponta egyedül járja az utcákat, miközben a gazda azzal védekezik, hogy „mindig vissza szokott jönni” és „nem bánt senki”. Ha az állattartó tud a rendszeres kóborlásról, mégsem javítja meg a kerítést vagy nem gondoskodik megfelelő felügyeletről, már felmerül a szabálysértési felelősség is. Ezzel szemben csak állatvédelmi bírságot von maga után az egyszeri mulasztás, amikor az állattartó az állat szökésének megakadályozásáról nem megfelelően gondoskodott, ám a szökést követően azonnal intézkedik például a kerítés megjavításáról
Az állatvédelmi bírság csak az egyik lehetséges jogkövetkezmény. Az állatvédelmi hatóság kötelezheti a gazdát szigorúbb tartási szabályok betartására, képzésen való részvételre vagy a tartási körülmények átalakítására. Súlyosabb esetekben az eb veszélyesnek minősíthető, kötelező ivartalanítás rendelhető el, illetve az állattartót akár 2–8 évre el is tilthatják az állattartástól.
Címkék:
Valószínűleg mióta világ a világ, azóta léteznek konfliktusok a szomszédok között. Persze más típusú konfliktusok merülnek fel egy vidéki, családi házas környezetben a szomszédok között, mint a vár...
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy az esti hírekben legalább egy, állatkínzásról szóló eset se szerepeljen. Sajnos kijelenthetjük, hogy hazánkban a felelős állattartás még „gyerekcipőben” jár, pedig...
2025. augusztus 25-től több állatvédelmi vonatkozású törvény, így az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a Büntető Törvénykönyv és a szabálysértésekről, a szabálysért...
Valószínűleg mióta világ a világ, azóta léteznek konfliktusok a szomszédok között. Persze más típusú konfliktusok merülnek fel egy vidéki, családi házas környezetben a szomszédok között, mint a vár...
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy az esti hírekben legalább egy, állatkínzásról szóló eset se szerepeljen. Sajnos kijelenthetjük, hogy hazánkban a felelős állattartás még „gyerekcipőben” jár, pedig...
2025. augusztus 25-től több állatvédelmi vonatkozású törvény, így az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a Büntető Törvénykönyv és a szabálysértésekről, a szabálysért...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
