Gondnokság alá helyezés – I. rész

A gondnokság alá helyezés kifejezéssel sokan csak akkor találkoznak, amikor egy családban komoly döntést kell hozni egy idős, beteg vagy mentális problémákkal küzdő hozzátartozó jövőjéről. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: mit jelent pontosan a gondnokság, ki kezdeményezheti, és milyen hatással van az érintett személy mindennapi életére?

Fontos tudni, hogy a gondnokság alá helyezés nem automatikus és nem „jogfosztás”, hanem egy bírósági eljárás eredménye, amelynek célja az érintett védelme akkor, ha saját ügyeinek intézéséhez segítségre van szüksége. A jogszabályok szigorú feltételekhez kötik az elrendelését, és törekednek arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben korlátozzák az érintett döntési szabadságát.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor kerülhet sor gondnokság alá helyezésre, milyen típusai vannak, és mire számíthat az, akit ez az eljárás érint – akár közvetlenül, akár családtagként.

A gondnokság alá helyezést a bíróságtól

• a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;
• a kiskorú törvényes képviselője;
• a gyámhatóság és
• az ügyész

kérheti.

A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely

• a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év;
• a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat.

A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

A gondnokság alá helyezés komoly jogi és emberi kérdéseket vet fel, ezért minden esetben körültekintő mérlegelést igényel. A megfelelő tájékozódás segíthet abban, hogy az érintettek és hozzátartozóik felelős döntést hozzanak, és szükség esetén időben jogi segítséget vegyenek igénybe.