Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. január 7. ( 309 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Rengeteg ügyfélkérdés érkezik azzal kapcsolatban, hogy valamilyen szabálysértési törvény hatálya alá tartozó magatartással vádolja őt az illetékes hatóság. Ilyenkor rendszerint kardinális kérdés, hogy el kell-e fogadni a helyszíni bírság lehetőségét. A következő cikkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba és egyszerű módon körbejárni a legfontosabb szabályokat.
Hivatalosan a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) törvény azon társadalomra veszélyes tevékenységet vagy mulasztást rendeli büntetni, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét és jogait.
Rendszerint szabálysértés csak a szabálysértési törvény határozhat meg (néhány veszélyhelyzetre kialakított kivétellel), illetve szabálysértési ügyekben csak a törvény által meghatározott hatóságok és az illetékes bíróság járhat el.
Ha a rendőrség, vámhatóság, közterület-felügyelő, közlekedési hatóság ellenőre, mezőőr, halőr, természetvédelmi őr vagy más jogszabály által meghatározott szabálysértési hatóság rajtakap minket valamilyen szabálysértés elkövetésén, akkor az igazoltatást követően nyilatkoztatnak minket, hogy elismerjük-e az elkövetést.
Amennyiben elismerjük az elkövetést, akkor a szabálysértési hatóság helyszíni bírságot szab ki. A szabálysértés elkövetését aláírással kell igazolni. Ebben az esetben a helyszíni bírság elfogadásával és a szabálysértés elkövetésének beismerésével le is zárul az eljárás. Ezt követően nincs lehetőség fellebbezésre. Javallott az aláírás és elismerés előtt minden esetben ellenőrizni a helyszíni bírság mértékét.
A helyszíni bírság mértéke 5.000 Ft. összegtől 50.000 Ft. összegig terjed. Van egy külön szabály, ami értelmében, ha fél éven belül már másodszorra követően el szabálysértést, akkor annak maximális értéke 70.000 Ft.
Fontos szabály, hogy bizonyos közlekedési szabálysértések esetén meghatározott fix mértékű helyszíni bírságot kell fizetni az elkövetőnek. Akit szabálysértés elkövetése miatt felelősségre vonnak, eljárás alá vont személyként vesz részt az eljárásban, felelősségének jogerős megállapítása után elkövetőnek nevezzük. Fokozottan figyelni kell, mert ilyen fix összegű bírságok esetén, ha fél éven belül másodszor követjük el a bíróság 2x mértékre, háromszori elkövetés esetén a bíróság 3x mértékre növekszik.
Mi van akkor, ha nem akarjuk elfogadni az elkövetést, illetve bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy nem mi követtük el a szabálysértést? Ebben az esetben jogunk van megtagadni az aláírást. Ekkor a szabálysértési hatóság feljelentést fog tenni ellenünk és ezzel elindul a szabálysértési eljárás.
A törvény megkülönböztet elzárással büntethető és nem büntethető szabálysértéseket. Amennyiben elzárással nem büntethető szabálysértés terheltjei vagyunk, akkor a helyszínen az eljáró szabálysértési hatóság idézhet minket (5 napon belüli időpontra) az illetékes szabálysértési hatóság elé.
A helyszíni bírság visszautasítása esetén tehát az eljáró hatóság feljelentést tesz ellenünk. A szabálysértési eljárást a feljelentést tevő szabálysértési szerv fogja lefolytatni, tehát rendőrségi feljelentés esetén a rendőrség, vámellenőrök esetén a vámhatóság. Az eljárás alá vont személyt megilletik különböző eljárási jogok. Ilyen például, hogy kérhetjük mutassák be a rendelkezésre álló iratokat és bizonyítékokat. Az eljárás alá vont személyt megilleti a kérdezés joga és a jogi képviselethez (ügyvéd megbízása) való jog. A szabálysértési hatóság ezt követően az eljárás végén határozatot hoz. A határozat ellen jogunk van jogorvoslattal élni, vagyis megtámadni a határozatot.
A szabálysértések esetén alapvetően pénzbírságot szab ki az eljáró hatóság. Fontos megkülönböztetni a helyszíni bírságot és a pénzbüntetést. Ahogy korábban írtuk helyszíni bírság esetén 5.000 – 50.000 Ft. között mozog az összeg, pénzbírság esetén 5.000 – 300.000 Ft. között mozog a pénzbírság mértéke. Pénzbüntetés esetén is van olyan szabály, mint a helyszíni bírság esetén, ami értelmében 6 hónapon belüli bűnismétlés esetén a meghatározott közlekedési szabálysértésre hatályos pénzbüntetés dupláját szabja majd ki az eljáró hatóság. A meghatározott pénzbírságot a határozat alapján 30 napon belül kell megfizetni.
Amennyiben a meghatározott pénzbírságot nem fizetjük meg, akkor az eljáró bíróság elzárásra fogja átváltoztatni a törvénynek megfelelő módon. Az elkövető választhatja, hogy a meghatározott pénzbüntetést közérdekű munkával fogja megtéríteni. Az ilyen irányú szándékunkat az állami foglalkoztatási szervnél kell kötelezően jelezni a fizetési határidőt követő 3 napon belül.
Pénzbírság vagy helyszíni bírság meg nem fizetése esetén 5.000 Ft. felel meg 1 napi elzárásnak. A törvény értelmében 5.000 forint bírság 6 óra közmunkával váltható ki.
A szabálysértési elzárás maximális mértéke a törvényi maximum alapján 60 nap lehet. Ebbe a 60 napos időszakba bele kell számítani a szabálysértési őrizetet, illetve a 4 órát meghaladó előállítás időtartalmát is. Fontos, hogy elzárást kizárólag bíróság rendelhet el.
A törvény meghatározza, hogy mely személyekkel szemben nem lehet elzárást elrendelni. Ilyen személy a fogyatékkal élő személy, a kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, a terhesség 4. hónapját elérő nő, a 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve aki fogyatékos, vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
Közérdekű munkát lehet választani a pénzbírság helyett, ahogy fent írtuk. 5.000 forint összeg 6 óra közmunkának felel meg. A közérdekű munkát legalább egyszer, pihenőnapokon, vagy szabadidőben díjazás nélkül kell ellátni. A minimum időtartalma 6 órában, míg a maximum időtartalma 180 órában került maximalizálásra. Egy napi közérdekű munka 6 óra munkának felel meg. Fontos szabály, hogy közérdekű munkát kizárólag 16 éven felül lehet kiszabni.
Létezik egyéb szabálysértési büntetés is. Ilyen például a figyelmeztetés. Figyelmeztetésben részesíthet minket az eljáró hatóság kevésbé súlyos szabálysértések esetén. Vannak olyan közlekedési szabálysértések, amiket az eljáró hatóság járművezetéstől való eltiltással rendeli büntetni. A szabálysértés tettenérése során a szabálysértéssel érintett dolgot a hatóság elkobozhatja. Léteznek olyan szabálysértések, melyek esetén kitiltással büntethetik az elkövetőt. Rendszerint ilyen esetekben egy bizonyos eseményről tiltanak ki (pl. sporteseményről).
Visszaélésszerű elkövetés
A törvény szigorúan rendeli büntetni a visszaélésszerű szabályértőket, mivel ilyen esetekben a pénzbüntetés mértéke 450.000 forintban tetőzik, míg az elzárás mértéke elérheti a 90 napot.
Ahogy korábban írtuk, a helyszíni bírság el nem fogadása esetén a hatóság feljelent minket. A szabálysértési eljárás az eljárás megszüntetésével, vagy marasztaló határozattal fog zárulni. Amennyiben nem értünk egyet a határozattal, akkor jogorvoslati lehetőségünk van.
Ezt a jogorvoslatot a törvény kifogásnak nevezi. Ha a hatóság úgy hozott határozatot, hogy minket nem hallgatott meg, akkor a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül személyes meghallgatást lehet kérni.
A meghallgatás alapján a hatóság újra meghozza döntését. Ha nem értünk egyet a döntéssel, akkor lehet kifogással élni. A kifogást minden esetben indokolni kell, vagyis bele kell írni az okát. Joga van a terheltnek tárgyalás tartást kérni, de ezt a kifogásban jelezni kell.
Ha a hatóság a kifogás alapján saját eljárásban új határozatot hoz, de annak tartalmával sem értünk egyet, akkor újabb kifogást lehet tenni. Az újabb kifogás kizárólag a megváltoztatott részre vonatkozhat. Ha a hatóság nem ért egyet a kifogással és nem változtatja meg döntését, akkor bíróság fogja elbírálni igényünket.
Előfordulhat, hogy bírság hoz szabálysértési határozatot tárgyalás tartása nélkül. Ebben az esetben 8 napon belül lehet tárgyalástartást kérni. A tárgyalás alapján a bírság határozatot hoz. Amennyiben a határozat tartalmával nem értünk egyet, akkor 8 napon belül fellebbezéssel lehet élni.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.