Amikor jogi útra terelődik valamely vitás kérdés, akkor egy felektől különálló, független fórum fogja eldönteni az ügyet. Közel sem mindegy, hogy hol van ez a bizonyos döntéshozó, azaz meddig kell utazni az igazunkért.
Bár sok eljárás ma már online folytatható, a klasszikus és általánosnak tekinthető döntéshozó szerv, azaz a polgári perbíróság tárgyalásokra, megjelenési kötelezettséggel járó tárgyalási határnapokra épül. Ennek okán az illetékességi szabályok jelentőséggel bírnak a felek számára.
Általános illetékesség
Az általános illetékesség tekintetében mintegy az alperesi „ártatlanság” polgári jogi megjelenéseként abból kell kiindulni, hogy a felperes az, aki a per megindításában érdekelt. Ennek okán neki szükséges az alperes fóruma elé járulni.
A Polgári Perrendtartás ennek megfelelően alábbiak szerint rendezi az általános illetékességi szabályokat.
- Főszabályként az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik
- Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik;
- Ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó
- Ennek hiányában a felperes belföldi lakóhelye
- Lakóhely hiányában pedig a felperes belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság
- Fontos kedvezmény, hogy ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, átkérheti a pert a munkahelyre illetékes bírósághoz.
- A nem természetes személyek (gazdasági társaságok és más jogi személyek) esetén a nem természetes személy székhelye, illetve működési helye alapozza meg az illetékességet.
Kizárólagos illetékesség
Bizonyos ügyekben a feleket a jogszabály külön védelemmel lát el az illetékességi rendelkezések tekintetében.
Így például a vállalkozás által fogyasztói szerződésből eredő igény iránt indított perre a fogyasztó belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
Felek által kikötött illetékesség
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek főszabályként kiköthetik valamely bíróság illetékességét. Tehát szerződő partnerünkkel alapvetően megjelölhetjük a bírságot megállapodásban. Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. (lásd fent)
Vagylagos illetékesség
Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes választása dönt az illetékességről például alábbi ügyekben:
- tartásdíj iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerinti
- az ingatlant érintő egy pereket az ingatlan fekvése szerinti
- a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is
- a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló fogyasztói szerződésből eredő igény érvényesítése iránti pert a fogyasztó felperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság előtt is el lehet indítani.
Vissza a hírekhez
