Jogász? Ügyvéd? Joghallgató? – Ki kicsoda a jog világában? I. rész

Ha valaha próbált eligazodni a jog világában, biztosan találkozott már olyan címekkel, mint jogtanácsos, ügyvédjelölt vagy jogi előadó. A hétköznapokban gyakran keverednek ezek a fogalmak, pedig a különbségek egyáltalán nem jelentéktelenek, főleg, ha valaki jogi segítséget keres.

Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk, mit jelent pontosan a „jogász”, ki az a „joghallgató”, és hogyan lesz valakiből ügyvéd. Jó hír: nem kell jogi diploma, hogy eligazodjon ezekben a szerepekben.

Joghallgató – aki még tanul

A joghallgató az a személy, aki még egyetemi tanulmányait végzi jogászképzésen. Ez a képzés öt évig tart, és a végén egyetemi oklevelet (diplomát) kap, amellyel jogász válhat belőle.

Joghallgatóként a hallgatók bár még nem dolgoznak önállóan jogi ügyeken, de gyakran már egyetem mellett is vállalnak jogi adminisztratív munkát és gyakornoki pozíciókat irodákban, bíróságokon vagy ügyészségeken.

Jogász – a jogi diploma birtokosa

Jogásznak nevezzük azt a személyt, aki jogi egyetemet végzett és megszerezte a diplomáját. Ez azonban még nem jelent ügyvédi jogosultságot!

A „jogász” egy általános kifejezés, amely nem utal konkrét hivatásra vagy kamarai tagságra. Jogász lehet például:

• aki egy cégnél dolgozik jogi területen,
• aki közigazgatásban helyezkedik el,
• vagy akár aki később ügyvédként, bíróként, ügyészként folytatja.

A jogász tehát egy alapvégzettség. Elmondható, hogy minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd.

Jogi előadó – jogvégzett, de nem ügyvédi irodában dolgozó jogász

A jogi előadó olyan jogvégzett személy, aki az egyetemi diploma megszerzése után cégnél kezdett el dolgozni, nem pedig ügyvédi irodában.

Jellemzően:

• cégeknél, biztosítóknál, egyéb intézményeknél dolgoznak,
• belső jogi adminisztratív feladatokat látnak el (szerződéselőkészítés, szabályzatírás, jogi ügyintézés),
• nem látnak el klasszikus ügyvédi feladatokat.

Jogtanácsos – szakvizsgázott jogász

A jogtanácsos az a jogász, aki minimum három évet dolgozott jogászként és utána pedig szakvizsgát tett.

Korábban külön szakág volt, ma már a jogtanácsos is ügyvédi kamarai tag, de tevékenysége jellemzően a következőkre korlátozódik:

• egy adott cég vagy intézmény állandó jogi képviselete,
• szerződések, jogi iratok készítése,
• belső jogi tanácsadás.

A jogtanácsos tehát nem vállalhat magánszemélyeket vagy más cégeket, csak a munkáltatója érdekében járhat el.

Ügyvédjelölt – az ügyvéd „tanonca”

Az ügyvédjelölt már diplomás jogász, aki az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges gyakorlati időszakát tölti. Ez jellemzően 3 év, amit egy tapasztalt ügyvéd mellett kell eltöltenie.

Feladatai általában:

• jogi iratok készítése,
• beadványok előkészítése,
• ügyfelekkel való kapcsolattartás,
• bírósági eljárások előkészítése.

Az ügyvédjelölt még nem önálló ügyvéd, csak az őt foglalkoztató ügyvéd irányítása mellett járhat el. Ez a lépcsőfok a tényleges ügyvédi tevékenységhez vezet.

Ügyvéd – teljes jogú jogi képviselő

Az ügyvéd a jogtanácsoshoz hasonlóan már szakvizsgázott jogász, aki jogosult:

• peres és nem peres ügyekben eljárni,
• bíróság előtt képviselni ügyfelet,
• szerződéseket, beadványokat készíteni,
• jogi tanácsadást nyújtani akár magánszemélyek, akár cégek számára.

Összefoglalva a leírtakat, a jog világában a megnevezések mögött komoly különbségek húzódnak. Nem minden jogvégzett jogosult képviselni Önt bíróságon vagy hatóság előtt, ahogy az sem mindegy, milyen felelősséget vállal az adott szakember.