Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. augusztus 15. ( 49 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Korábbi írásunkban részletesen foglalkoztunk a jognyilatkozat Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározásával. Vizsgáltuk a jognyilatkozat hatályosulását, alakiságát és értelmezését. Jelen cikk témája a szerződés, mint az egyik legfontosabb és leggyakoribb kötelemkeletkeztető jogügylet.
A Ptk. vonatkozó definíciója szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
A jogszabályi fogalommeghatározásból látható, hogy a szerződés legalább két fél között jöhet létre. Tipikusan van egy jogosult és kötelezett, illetve egy szolgáltatás és egy ellenszolgáltatás. Vannak ugyanakkor többoldalú jogviszonyok is, tehát egyszerre akár több tíz, vagy több száz fél is lehet egy szerződésben. Vannak továbbá ingyenes szerződések is, ahol lényegében csak szolgáltatás van és nincs ellenszolgáltatás.
A Ptk. vonatkozó szabályai alapján a jogirodalom a következő alapelveket különbözteti meg a szerződéseket illetően.
1.A szerződési szabadság elve.
2.A visszterhesség vélelme.
3.Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elve.
A szerződési szabadság elve meghatározó, a modern piacgazdaság egyik alappillérének tekinthető. Ez a következő szabadságokat foglalja magában.
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ehhez a lényeges és a felek bármelyike által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Például lényeges kérdésnek minősül egy termék vételára. Továbbá – amennyiben ezt kifejezésre juttatja a szerződő fél – akár a termék egyes funkciói, tulajdonságai, egyéb jellemzői is lényeges kérdésnek minősülhet.
A szerződés egy – lényeges kérdésekre kiterjedő – ajánlattal, illetőleg az ajánlatra tett elfogadó nyilatkozattal jön létre. A szerződéses jognyilatkozatok alakiságától függően változhat az ajánlati kötöttség időtartama, ennek részleteit jelen írásban nem fejtjük ki.
Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.
Ha a szerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma ennek alapján nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.