Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2023. augusztus 5. ( 494 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Amennyiben a biztosított személy nem fizeti meg az esedékes kötelező-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: KGFB) biztosítási díját, akkor a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be. Mi van abban az esetben, ha valami miatt elfelejtettük, illetve elmulasztottuk befizetni az esedékes díjat? Cikkünk ezt a kérdést járja végig.
Nem köztudomású, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást nem feltétlenül a biztosítási évforduló napjáig kell befizetnünk. A biztosítási évfordulót követően rendelkezésre áll további 60 nap arra, hogy az elmulasztott befizetést pótoljuk, illetve elkerüljük a díjnemfizetésből eredő jogkövetkezményeket.
A biztosító tehát biztosít 60 napos türelmi időt, amivel az évfordulót követően 60 napunk van arra, hogy rendezzük díjhátralékot. Amennyiben a szerződő fél ezen türelmi idő alatt sem fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító egyoldalúan felmondja a szerződést díjnemfizetés miatt. Ebből következő módon érintett járművünkre nem lesz a továbbiakban kötelezőnk. A felelősségbiztosítás hiánya rendőri igazoltatásnál ez gyorsan kiderülhet, és mivel így közlekedni szabálysértésnek minősül, büntetésre számíthatunk.
Az előbb említett közlekedési szabálysértés, illetve az ebből eredő rendőrségi büntetések mellett további kockázatot jelent KGFB nélkül részt venni a forgalomban. Amennyiben a fedezetlen időszakban balesetet okozunk, a vétlen sofőr kárait nekünk kell megfizetnünk.
A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Ezek mellett a KGFB újrakötése vonatkozásában is felmerülnek plusz költségeink. A kötelező biztosítás újrakötése olyan helyzetekben lehet szükséges, amikor biztosítási szerződésünk valamilyen oknál fogva megszűnik, és szeretnénk új szerződést kötni. Ilyen lehet például a szerződés felmondása évfordulóra, vagy a díjnemfizetés miatti megszűnés is.
A díjnemfizetés miatt megszűnt KGFB újrakötése pedig kizárólag annál a biztosítónál lehetséges, ahol az előző szerződést kötöttük. Továbbá ebben az esetben plusz költségekkel is számolnunk kell: ilyen például a fedezetlenségi díj, amit a megszűnt KGFB és az új szerződés közötti időszakra számolnak fel. Ezeken kívül újrakötésnél a teljes biztosítási évre vonatkozó díjat, illetve a 60 napos türelmi időszakra számított díjat is egy összegben kell kifizetnünk.
Tekintettel arra, hogy ezen összegeket egyösszegben kell megfizetni kijelenthető, hogy anyagi szempontból semmiképp sem nevezhető előnyösnek, ha elfelejtjük megfizetni a biztosítási díjat.
A felszámított fedezetlenségi díj mértéke többszöröse is lehet az éves biztosítási díjnak, és ehhez még bizonyos időszakot érintően hozzájöhet a 30%-os baleseti adó.
Amennyiben a biztosítatlan járművel kárt okoznak, a károsult kárát a Kártalanítási Számla téríti meg. A Kártalanítási Számla kezelője, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az üzembentartótól a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét követelheti. Szükség esetén a Kártalanítási Számla bírósági úton szerez érvényt követelésének, vagyis peres úton fizettetik meg a károkozóval az általa okozott kárt. A díjfizetési kötelezettség minden esetben a szerződőt terheli!
Ha nem kapunk csekket a biztosítótól, előfordulhat, hogy elfelejtjük befizetni a kötelező biztosítást. Azonban fontos tudni, hogy a KGFB befizetése minden esetben a szerződő felelőssége, ezért amennyiben nem érkezik csekk vagy díjbekérő, nekünk kell utánajárnunk, hogy mi ennek az oka. Könnyen kicsúszhatunk a határidőből, ha nem kezdünk el időben intézkedni ez ügyben, ugyanis nem a befizetés időpontja számít, hanem a biztosítási díj beérkezése a biztosítóhoz. Ha azt tapasztaljuk, hogy az évforduló után sem kapunk még csekket, minél hamarabb keressük fel a biztosítót ezzel kapcsolatban, hogy biztosan be tudjuk fizetni határidőre a kötelezőt. A felelősség tehát a biztosítotton van, a mi kötelezettségünk, hogy a biztosítási díj megfizetésre kerüljön határidőre.
Amennyiben az a helyzet állt elő, hogy megszűnt a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt, úgy a biztosítási szerződést a lehető leggyorsabban újra kell kötni és csak és kizárólag ahhoz a biztosítóhoz tehető ez meg, ahol a szerződésünket törölték. Megszűnés esetén az addig megszerzett bónusz besorolás ugyan nem veszik el, de a díjjal nem rendezett időszakra, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell megfizetni, melyet szintén terhel a baleseti adó mértéke ugyanúgy, mint a kötelező biztosításunkat.
A díjnemfizetéssel megszűnt szerződésen található bónusz besorolás addig nem is vezethető át másik gépjárműre, ameddig azon szerződés elmaradását visszamenőleg a szerződő ki nem egyenlítette.
Amennyiben már megtörtént a baj, illetve a biztosító felmondta szerződésünket díjnemfizetés miatt, nem tehetünk mást, mint vállaljuk a felelősséget. Az anyagi tehreket mindenképpen meg kell sajnos fizetnünk. Amennyiben ilyen történik velünk a legjobb, ha minél gyorsabban értesítjük a biztosítót arról, hogy mi történt. Az elmaradást minél előbb pótolni kell, mivel a fedezetlenségi díj minden nappal egyre növekszik. Új szerződést csak annál a biztosítónál köthetünk, ahol a korábbi szerződésünk díjnemfizetéssel megszűnt, így ilyen esetben fel kell keresnünk a régi biztosítónkat és kezdeményeznünk kell a KGFB újrakötését.
Mint mindenben a leghatékonyabb fegyver a következmények elkerülésére a prevenció. Érdemes a telefonunkba vagy a határidőnaplónkba feljegyezni a biztosítási évfordulót – esetleg emlékeztetőt is beállítunk erre az időpontra –, így biztosan nem feledkezünk meg a befizetésről.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.