Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. június 3. ( 14 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Az adásvételi szerződések a mindennapi joggyakorlat egyik leggyakoribb szerződéstípusát jelentik, ugyanakkor nem minden esetben valósul meg a felek közötti azonnali és végleges megállapodás a szerződés tárgyát illetően. Különösen akkor merül fel igény a feltételes szerződéses konstrukciókra, amikor a vevő a dolog megtekintése vagy kipróbálása nélkül köteleződik el, és csak ezt követően kíván dönteni a szerződés sorsáról.
A Polgári Törvénykönyv ezért két sajátos jogintézményt is szabályoz: a megtekintésre vételt és a próbára vételt. Mindkét megoldás közös jellemzője, hogy a szerződés hatálybalépése a vevő későbbi nyilatkozatától függ, így a jogviszony egyfajta „függő hatályú” konstrukcióként működik.
E megoldások különösen fontosak olyan esetekben, amikor a dolog minősége, használhatósága vagy egyéb tulajdonságai csak személyes megtekintéssel vagy kipróbálással ítélhetők meg megbízhatóan. A jogalkotó ezzel a vevő érdekeinek fokozott védelmét biztosítja, ugyanakkor egyensúlyt teremt az eladó jogos gazdasági érdekeivel is.
A Ptk. 6:228. § alapján megtekintésre vétel esetén a felek úgy kötnek adásvételi szerződést, hogy a vevő a dolog megtekintése nélkül vállal kötelezettséget, ugyanakkor fenntartja magának a jogot arra, hogy a megtekintést követően döntsön a szerződés hatálybalépéséről.
Ebben a konstrukcióban az eladó köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését, a vevő pedig szabadon, indokolási kötelezettség nélkül nyilatkozhat arról, hogy a szerződést hatályosnak tekinti-e. A szerződés tehát nem automatikusan válik véglegessé, hanem a vevő egyoldalú nyilatkozatától függ.
Fontos garanciális szabály, hogy az eladó nem felel hibás teljesítésért, ha bizonyítja: a vevő a hibát a megtekintés során felismerte vagy felismerhette volna. Ez a rendelkezés a vevő gondossági kötelezettségét is hangsúlyozza.
A Ptk. 6:229. § szerinti próbára vétel hasonló logikán alapul, azonban itt a döntés alapját nem pusztán a megtekintés, hanem a tényleges kipróbálás képezi. A vevő meghatározott időn belül jogosult a dolog használatára, és ennek alapján dönt a szerződés hatályáról.
A vevő ebben az esetben szintén indokolás nélkül nyilatkozhat, azonban ha nem tesz nyilatkozatot a megfelelő határidőn belül, a szerződés hatályban marad. Ez lényeges különbség a megtekintésre vételhez képest, ahol a határidő elmulasztása a szerződés meghiúsulásához vezethet.
A próbára vétel különösen gyakori például műszaki cikkek, gépek vagy egyéb használati eszközök esetében, ahol a gyakorlati működés megismerése nélkül a döntés nem lenne megalapozott.
Az eladó itt is mentesülhet a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a kipróbálás során felismerhető volt.
Mindkét jogintézmény a fogyasztói és üzleti forgalom rugalmasságát szolgálja. A vevő számára lehetőséget biztosít arra, hogy kockázatmentesebben hozzon döntést, míg az eladó számára kiszámítható kereteket teremt az értékesítés folyamatában.
A gyakorlatban azonban kiemelt jelentősége van a határidők pontos meghatározásának és a nyilatkozati kötelezettség egyértelmű rögzítésének, mivel ezek hiánya jogvitákhoz vezethet.
A megtekintésre vétel és a próbára vétel a modern adásvételi jog fontos garanciális intézményei, amelyek a szerződő felek közötti kockázatmegosztást és a tudatos döntéshozatalt segítik elő. Mindkét konstrukció lehetővé teszi, hogy a vevő a szerződés végleges hatálybalépése előtt megalapozott döntést hozzon, miközben az eladó érdekei is védelmet kapnak.
A megfelelően alkalmazott szabályok hozzájárulnak a jogbiztonság erősítéséhez, és csökkentik a minőségi vagy teljesítési vitákból eredő jogviták számát.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...
Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...
Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.