Mikor kötelező a könyvvizsgáló?

A könyvvizsgálat célja annak a független ellenőrzése, hogy a vállalkozás éves beszámolója a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) előírásainak megfelelően készült-e, és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

A könyvvizsgálói tevékenység részletes szabályait a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) rendezi.

Ha egy vállalkozás könyvvizsgálatra köteles, akkor a könyvvizsgálat elvégzésére egy olyan könyvvizsgálót, vagy könyvvizsgáló céget kell választania, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég.

Főszabály szerint mikor kötelező a könyvvizsgáló?

Az Számv. tv. 155. § (2) bekezdése alapján főszabály szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, kivéve, ha a törvényben meghatározott mentességi feltételek együttesen teljesülnek. A 2025. jan. 1. óta hatályos szabályozás szerint akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel egyszerre teljesül:

1. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 600 millió forintot.
2. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.

Fontos hangsúlyozni, hogy akár az árbevételi, akár a létszámfeltétel túllépésre kerül, a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett.

Hogyan kell vizsgálni az értékhatárokat?

A törvény a megelőző két üzleti év átlagát veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő egyetlen év adatait vizsgálni. Például, ha egy társaság az egyik évben 400 millió forint, a következő évben 700 millió forint árbevételt ér el, az átlag 550 millió forint lesz, amely még a küszöb alatt marad. Ugyanez igaz a foglalkoztatotti létszámra is. Újonnan alapított társaság esetén – amikor még nincs két lezárt üzleti év – a tárgyévi várható adatokat és az esetleges első üzleti év adatait kell figyelembe venni. Az „átlagos létszám” fogalmát a törvény nem részletezi, a gyakorlatban indokolt minden legalább havi 60 órában foglalkoztatott személy figyelembevétele, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottakat is.

Kik maradnak mindenképpen könyvvizsgálatra kötelezettek?

Bizonyos szervezetek esetében a mentességi szabályok nem alkalmazhatók. Könyvvizsgálatra kötelezettek többek között:

• takarékszövetkezetek,
• konszolidálásba bevont vállalkozások,
• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók,
• külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei (az Szt. 154/A. § szerinti kivételekkel),
• azok a vállalkozások, amelyek a megbízható és valós kép érdekében eltérnek a számviteli törvény előírásaitól (Szt. 4. § (4)),
• civil szervezetek, ha az éves bevételük a megelőző két év átlagában meghaladja a 600 millió forintot
• jogszabály által meghatározott egyéb esetekben pl. közalapítványok
• valamint azon cégek, amelyeknek a mérlegfordulónapon 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozásuk van.

Milyen speciális esetekben szükséges még a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat nem kizárólag az éves beszámolóra terjedhet ki. Jogszabály írhatja elő például:

• átalakulás esetén a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálatát,
• apportértékelés ellenőrzését részvénytársaságoknál,
• IFRS-re történő áttéréshez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést,
• devizás könyvvezetésre történő áttérés auditját,
• fenntarthatósági jelentés korlátozott bizonyosságú vizsgálatát.

Ezekben az esetekben a könyvvizsgáló bevonása akkor is kötelező lehet, ha a társaság egyébként az értékhatárok alapján mentesülne.

Mi történik, ha a vállalkozás elmulasztja a kötelezettséget?

Ha a vállalkozás a fennálló kötelezettség ellenére nem választ könyvvizsgálót, vagy a közzétett beszámoló nem felel meg az Szt. előírásainak, az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény alapján mulasztási bírságot szabhat ki. A könyvvizsgálat hiánya emellett reputációs kockázatot is jelenthet, különösen banki finanszírozás, befektetői tárgyalások vagy pályázati források igénybevétele esetén.

Lehet-e önként könyvvizsgálót választani?

Igen. A vállalkozások döntéshozó szervei dönthetnek úgy, hogy jogszabályi kötelezettség hiányában is könyvvizsgálót bíznak meg. Ebben az esetben a kijelölésre, a cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a könyvvizsgálói záradék feltüntetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint kötelező könyvvizsgálat esetén.