Pálinka otthon? Szabad, de nem mindegy hogyan! – A magánfőzésre vonatkozó adójogi szabályok

A pálinkafőzés Magyarországon egyszerre hagyomány, hobbi és – jogi értelemben – szigorúan szabályozott tevékenység.

Bár a köznyelvben gyakran „adómentes pálinkafőzésként” hivatkozunk rá, a valóság ennél árnyaltabb: a jövedéki szabályok pontos ismerete nélkül egy ártatlan gyümölcspárlat is könnyen jogsértővé válhat.

Ki főzhet egyáltalán párlatot magánfőzőként?

Magánfőző kizárólag 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő természetes személy lehet, aki saját gyümölccsel, saját desztillálóberendezéssel dolgozik. Fontos, hogy a berendezés legfeljebb 100 liter űrtartalmú legyen, és azt a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz be kell jelenteni. Engedély nem szükséges, de a tulajdonszerzést igazoló irat megőrzése kötelező.

Valóban adómentes az otthon főzött párlat?

Igen – de csak évi 86 literig. Ez a mennyiség jövedékiadó-mentes, azonban nem korlátlanul felhasználható. A magánfőzött párlatot kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el, vagy pedig adóraktárnak lehet csak értékesíteni, de végfogyasztóknak tilos az értékesítés.

Elég, ha csak lefőzöm? Vagy be is kell jelenteni?

A magánfőzés egyik leggyakoribb jogsértési pontja a bejelentési kötelezettség elmulasztása. A párlat előállítását minden esetben előzetesen be kell jelenteni a NAV felé a NAV_J49 nyomtatványon. A bejelentés alapján a NAV származási igazolást állít ki, amely az egyetlen elfogadott módja a jogszerű eredet igazolásának. Ha több párlat készül, mint az előzetesen jelzett mennyiség (de még 86 literen belül), erről év végéig külön tájékoztatni kell az adóhatóságot.

Mi történik túlfőzés esetén?

A 86 liter feletti mennyiség nem tartható meg. A többletet haladéktalanul be kell jelenteni a NAV-nak (NAV_J42), majd – a hatósággal egyeztetve – meg kell semmisíteni. A megsemmisítés csak NAV-hozzájárulással végezhető el, ellenkező esetben súlyos jogkövetkezményekkel kell számolni.

Ki ellenőriz és milyen szankciókra lehet számítani?

A magánfőzést – az értékesítés kivételével – az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi. Valótlan adatszolgáltatás, be nem jelentett főzés esetén a berendezés és a párlat lefoglalható. Amennyiben az önkormányzat felhívására a meghatározott kötelezettségeket nem pótolja a magánfőző 15 napon belül, akár 200 000 forintig terjedő bírság is kiszabható.

Pálinka vagy csak párlat?

Végül egy gyakori félreértés: nem minden párlat pálinka. A „pálinka” elnevezés eredetvédett (2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról), és kizárólag adóraktárban előállított, pálinkazárjeggyel ellátott termékre használható.

Milyen jogszabály módosítás lépett hatályba 2026. február 1-től, és hogyan érinti a pálinkát?

2026. február 1-től lépett hatályba egy kormányrendelet-csomag a vendéglátó- és reprezentációs juttatások adózásáról, amely új elemeket tartalmaz az alkoholtermékek – így a pálinka adózására vonatkozóan. Ennek részeként a pálinka is bekerült azon termékek körébe, amelyek adóraktárból beszerzett, zárjeggyel ellátott alkoholként reprezentációs juttatásként, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adómentesen adhatók bizonyos feltételek mellett.

Ez a változás azért jelentős a pálinka adójogi megítélése szempontjából, mert – míg a magánfőző által előállított párlat nem értékesíthető végfogyasztónak, és kizárólag családi vagy vendégfogyasztásra használható – ez az új szabály a kereskedelmi forgalomban értékesített, adóraktári pálinkára vonatkozóan ad lehetőséget a vállalati reprezentációs adómentesség igénybevételére. Tehát nem az otthon főzött párlatra vonatkozik, hanem a kereskedelmi forgalomban már adózott, zárjeggyel ellátott pálinka juttatási lehetőségeit könnyíti meg.