„Sharenting” – a gyermek képmásának közzététele és a szülői felelősség új dimenziói

A közösségi média térnyerésével egyre több szülő oszt meg fényképeket, videókat és személyes információkat gyermekéről. A jelenséget a szakirodalom „sharentingnek” nevezi. Bár e magatartás mögött rendszerint szeretet és büszkeség áll, a gyermek személyiségi jogainak és személyes adatainak védelme komoly jogi kérdéseket vet fel.

A gyermek személyiségi jogainak védelme

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2:42. §-a értelmében mindenkit megillet a személyiségi jogok védelme, életkortól függetlenül. A Ptk. kimondja, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges.

Kiskorú gyermek esetében a hozzájárulás megadására a törvényes képviselő jogosult, mely leggyakrabban a szülő, és itt a szálak össze is érnek. Fontos azonban, hogy a szülő a szülői felügyeleti jog gyakorlása során köteles a gyermek úgynevezett „mindenek felett álló érdekét” szem előtt tartani, amely követelmény a családjogi szabályozás egyik alapelve.

A digitális lábnyom kockázatai

A gyermekről közzétett tartalmak hosszú évekre, akár véglegesen is fennmaradhatnak az interneten. Sokan bele sem gondolnak, azonban mesterséges intelligencia és online bűnözés elterjedésével a tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy egy ártatlannak szánt fénykép vagy egészségügyi információ később visszaélések, zaklatás vagy identitáslopás forrásává válhat.

A GDPR a gyermekek személyes adatainak védelmét fokozott védelemben részesíti, tekintettel arra, hogy a gyermekek kevésbé képesek felmérni az adatkezelés hosszú távú következményeit.

A szülői felelősség új dimenziója

A XXI. században a szülői gondoskodás már nem kizárólag a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának biztosítását jelenti. A felelős szülői magatartás részévé vált a gyermek digitális identitásának és online magánszférájának védelme is.

A szülőknek ezért minden közzététel előtt célszerű mérlegelniük, hogy a megosztani kívánt tartalom valóban a gyermek érdekét szolgálja-e, illetve nem sérti-e későbbi önrendelkezési jogát és emberi méltóságát.

Habár a „sharenting” önmagában nem jogellenes, azonban a gyermek képmáshoz, magánélethez és személyes adatok védelméhez fűződő jogai korlátot szabnak a szülői megosztási gyakorlatnak. A digitális korban a szülői felelősség már az online térre is kiterjed: a gyermekről közzétett tartalmak esetében a legfontosabb kérdés nem az, hogy mit lehet megosztani, hanem az, hogy mi szolgálja valóban a gyermek mindenek felett álló érdekét.