A szülőtartás szabályait a Ptk. tartalmazza, a rokontartás szabályai között. A kötelezettség azonban nem automatikus: annak fennállását minden esetben az érintettek körülményei alapján kell megítélni.
Mikor jogosult a szülő tartásra?
A szülő akkor kérhet tartást gyermekétől, ha önmagát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ilyen helyzet lehet például, ha a szülő idős kora, egészségi állapota vagy jelentősen megromlott anyagi helyzete miatt nem tudja saját megélhetését biztosítani.
Nem számíthat azonban szülőtartásra például az, aki pazarló életmódot folytat, vagy önmagáról önhibájából nem hajlandó gondoskodni.
A törvény szerint a szülő tartására elsősorban a házastárs, volt házastárs vagy volt élettárs lehet köteles, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A gyermek tartási kötelezettsége ezt követően merülhet fel. A jogosultságot ezért mindig a teljes családi és vagyoni helyzet vizsgálatával kell meghatározni.
Mentesülés lehetősége
A gyermek anyagi helyzete is számít
A gyermek nem köteles saját megélhetését vagy családja biztonságát veszélyeztetve eltartani a szülőt. A bíróság vizsgálja a gyermek jövedelmét, vagyonát, lakhatási és megélhetési költségeit, valamint azokat a személyeket is, akikről neki kell gondoskodnia.
Különösen fontos, hogy a gyermek saját kiskorú gyermekeinek tartása elsőbbséget élvez a szülőtartási kötelezettséggel szemben.
A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy amennyiben a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére, és mentesülhet a tartási kötelezettség alól.
Fontos tehát, hogy a tartás mértékét ezért mindig az egyedi körülmények alapján kell meghatározni.
Mi történik, ha több gyermek van?
Ha a rászoruló szülőnek több nagykorú gyermeke van, a tartási kötelezettség nem feltétlenül egyetlen gyermekre hárul. A gyermekek között a kötelezettség főszabály szerint a jövedelmi és vagyoni viszonyaik, valamint teljesítőképességük alapján oszlik meg.
A felek megállapodhatnak abban, hogy a gyermek pénzbeli támogatást nyújt, vagy más módon járul hozzá a szülő ellátásához. Ha azonban nem sikerül megegyezniük, a tartás iránti igényt bíróság előtt lehet érvényesíteni illetve rendezni.
A szülő korábbi magatartása is számíthat
A tartási kötelezettség megítélésénél nem kizárólag a szülő jelenlegi anyagi helyzete lényeges. A Ptk. alapján a szülő érdemtelenné válhat a tartásra, ha a gyermekével szemben korábban súlyosan megszegte a tartási, gondozási vagy nevelési kötelezettségét.
A szülőtartás tehát összetett jogi kérdés, amelyben egyszerre kell vizsgálni a szülő rászorultságát, a gyermek teljesítőképességét és a családi kapcsolat korábbi és jelen körülményeit. Vitás esetben célszerű a konkrét helyzetet ügyvéddel áttekinteni, mielőtt a felek között tartós jogvita alakul ki.
Vissza a hírekhez
