A tartós megbízási jogviszony új jogintézmény, amelyet a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről) 4. § 23. pontja vezet be 2026. január 1-jétől. Tartós megbízásnak az a megbízási jogviszony minősül, amelyet a foglalkoztató kifejezetten tartós megbízásként jelent be a NAV-nál. Vagyis a minősítés nem a megbízás időtartamától (például, hogy 2-3 hónap) vagy a díjazás mértékétől (nincs elvárt minimum megbízási díj) függ, hanem kizárólag a felek döntésétől és a bejelentéstől. Az új jogintézmény legfontosabb jelentősége, hogy így TB biztosítotti státuszt nyer a tartós megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott, anélkül, hogy egy minimális jövedelem elvárt lenne.
Miben különbözik a „sima” megbízástól a tartós megbízás?
A hagyományos (nem „tartósként” címkézett) megbízásnál csak akkor minősül biztosítottnak a megbízott, ha a havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincad részét. A minimálisan elvárt havi összeg szintén változik, 2026. január 1-től a minimálbér 30%-a bruttó 96. 840 Ft-ra emelkedik. Például, ha egy cég havonta 50.000 Ft-os díjért folyamatosan megbízott egy „bedolgozót” eddig nem volt mód arra, hogy biztosítottként bejelentse, hiszen a megbízási díja nem érte el a minimumösszeget. Tartós megbízási jogviszony keretében viszont január 1-től a példában szereplő „bedolgozó” is bejelenthető és így biztosítottá válhat.
Adminisztratív szempontból pedig jelentős különbség, hogy a „sima” megbízást mindig utólag szükséges bejelenteni, a tartós megbízási jogviszonyt viszont előzetesen, még a munka megkezdése előtt, a jogviszony első napján kell bejelenteni, és az folyamatosnak minősül a megszűnés bejelentéséig.
Van-e minimum járulékfizetési kötelezettség, ha valakit tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatnak?
Természetesen igen, ha úgy tetszik, ez az ára annak, hogy valaki a tartós megbízási jogviszony által biztosítottá váljon. A Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján a tartós megbízási jogviszonyban álló személy után is havonta legalább a minimálbér 30%-a után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez a szabály akkor kerül alkalmazásra, ha a megbízási díja (=járulékalapot képező jövedelem) alacsonyabb, mint a korábban említett bruttó 96.840 Ft. Tehát a „bedolgozónknál” maradva, ha havi bruttó 50.000 Ft-ért foglalkoztatják, akkor nem ezután az összeg után kell befizetni a járulékot (ami 50.000*0.185=9.250 Ft. lenne), hanem a meghatározott minimum járulékösszeg fizetendő be járulékként (96.840*0.185=17.915.4 Ft.).
A minimum járulékalap arányosítható hónap közbeni kezdésnél, megszűnésnél, illetve táppénz idején. Bizonyos ellátásokban részesülők (pl. GYED, GYES) és nappali tagozatos tanulók esetében a minimumalap nem alkalmazandó.
Milyen adminisztratív és gyakorlati előnyökkel jár az új jogviszony?
A tartós megbízás egyik fő célja az adminisztráció csökkentése. Nem szükséges minden kifizetéskor utólagos bejelentést tenni, ami különösen több hónapos vagy éves megbízásoknál jelent könnyítést. A biztosítás folyamatossága lehetővé teszi az Európai Egészségbiztosítási Kártya és az A1 igazolás (EU-s formanyomtatvány, ami azt tanúsítja, hogy egy munkavállaló az EU/EGT területén hol marad biztosított, ha ideiglenesen egy másik tagállamban dolgozik) igénylését is, ami eddig sok megbízott számára problémát jelentett.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a biztosítotti viszony a valóban megbízotti viszonyokra vonatkozik, és nem a munkajogi szabályok kijátszására irányuló eszköz! Ha egy cég tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztat valakit, ám a foglalkoztatás jellege magán hordozza a munkaviszony jellemzőit (például a cég széleskörű utasítási joga, alá-fölé rendeltség, munkavégzés és díjfizetés rendszeressége, munkakörként történő feladatmeghatározás, vagy a személyes munkavégzési kötelezettség), az adóhatóság átminősítheti a tartós megbízási jogviszonyt munkaviszonnyá.
Vissza a hírekhez
