Ön itt áll:

Tények és tévhitek a végrehajtásról

Polgári törvénykönyv

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2024. március 14. ( 242 napja)

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

A végrehajtási eljárás annak az eszköze, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk. Sajnos kellemetlenebb esetben arra is szolgálhat, hogy ezeknek velünk szemben érvényt szerezzenek. Ez az eljárás egy rendkívül hatékony eszköze a követelés érvényesítésének.

Tekintettel arra, hogy a végrehajtás meglehetősen kellemetlen, és közvetlenül érzékelhető az adós számára, rengeteg érzelmet vált ki minden résztvevőből. Ezáltal súlyos tévhitek, mendemondák terjednek a végrehajtási eljárással kapcsolatban. Korábbi cikkeinkben már átnéztünk pár súlyos tévhitet, de vegyünk át párat ismét.

Tévhit: ha nem veszem át, nem történik semmi

Óriási tévhit, hogy ha nem veszek át bírósági vagy közjegyzői esetleg végrehajtótól kapott iratokat, akkor megúszom a dolgokat és nem történik semmi. Jobb, ha mindenki tisztában van azzal, hogy ha „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a tértivevény, akkor beáll a kézbesítési fikció. Ez azt jelenti, hogy az iratot kézbesítettnek tekintik, és elkezdődnek a határidők. Leggyakoribb probléma, hogy a fizetési meghagyásnál elkezdődik a 15 napos határidő. Márpedig, ha nem vettük át, nem fogunk tudni ellentmondással élni. Eltelik a 15 nap, és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ugyanis, ha a saját hibánkból nem szereztünk tudomást a levél tartalmáról, nem bújhatunk ki a felelősség alól.

A fizetési meghagyásos eljárásról az alábbi cikkünkben írtunk.

Tévhit: nem tehetek róla, ha a bejelentett címemen nem kaptam meg a levelet

Ha még a régi lakcímemet hagyom bejelentve, vagy tartózkodási helyem van megadva, amin nem is lakom, akkor nagy bajba kerülhetek. Ugyanis, ha oda érkeznek a leveleim, akkor nem hivatkozhatok arra, hogy nem lakom az adott címen, vagy nem volt, aki átvegye. Ez csak kirívó esetben (pl. akadályoztatás) esetén lehetséges érv a kézbesítési kifogásra. A kézbesítési kifogásról, és egyéb kifogásokról az alábbi cikkünkben írtunk.

Tehát sajnos, vagy nem sajnos, de gondoskodnom kell róla, hogy a bejelentett címemre érkező leveleket valaki átvegye és azokat időben megkapjam.  

Tévhit: Kérni kell az engedélyemet, hogy a végrehajtónak átadják az adataimat

Tekintettel arra, hogy a végrehajtó felel a jogerős határozat kikényszerítéséért, gyakorlatilag a jogbiztonság egyik pillére. És ennek érdekében akár állami kényszert is alkalmazhat velünk szemben. Így nem kell hozzá az engedélyünk, hogy a hitelezőnk átadja neki az adatainkat. Sőt a végrehajtó lekérheti a bankoknál kezelt bankszámláinkat, adatokat kérhet rólunk a különböző nyilvántartásoktól (így a gépjármű, ingatlan és cégnyilvántartásban szereplő adatainkat felkutathatja).

Tévhit: ha elévült nincs mitől félnem

Az elévülés önmagában nem szünteti meg a követelést, csak a bírósági érvényesítést teszi lehetetlenné. Viszont csak akkor veszik figyelembe, ha hivatkozom rá. Ha nem hivatkozunk elévülésre, akkor sajnos azt a bíróság nem vizsgálja, és jogerősen elveszíthetjük a pert. Fontos tudni, hogy a jogerőre emelkedés előtti elévülést a végrehajtás során már nem vizsgálják. Tehát akkor van esélyünk elévülésre hivatkozni, ha a jogerőre emelkedés után a végrehajtási jog elévül. Az elévülést viszont minden végrehajtási cselekmény megszakítja, tehát minden, amit a végrehajtó vagy a végrehajtást kérő a követelés behajtása érdekében tesz. A végrehajtási jog tehát akkor évülhet el, ha a követeléshez igazodó elévülési idő anélkül telt el, hogy végrehajtási cselekmény történt volna. A végrehajtási eljárásban lehet hivatkozni elévülésre, de ha a végrehajtás kérő nem ismeri el, akkor nem lesz eredményes. Ugyanis nem szüntethető meg a végrehajtás akkor, ha a végrehajtást kérő az elévülés tényét nem ismeri el, de az adós kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését. Viszont ehhez pert kell indítania.

Tévhit: Behajtó cégek végzik a végrehajtást

A végrehajtás teljes neve bírósági végrehajtási eljárás, vagyis látható, hogy nem egyszerű követeléskezelőkről van szó. A végrehajtási eljárás egy rendkívül részletesen szabályozott eljárás, amelyet csak a végrehajtói kar által vezetett nyilvántartásba bejegyzett bírósági végrehajtó foganatosíthat. Tehát sem bank, sem követeléskezelő, sem egyéb pénzügyi szolgáltató nem jogosult arra, hogy letiltást foganatosítson a munkabérünkre, a nyugdíjunkra, vagy lefoglalja az autónkat, házunkat. Tehát pusztán azért, mert egy személyi kölcsöntartozást nem fizettünk meg, egyetlen magánvállalkozás, követeléskezelő, vagy bank sem jogosult elvinni a kocsinkat, vagy a házunkat a fejünk fölül. Ha viszont jogerőre emelkedett velünk szemben egy fizetési meghagyás, vagy ítélet, akkor bizony a végrehajtó akár hatósági, rendőrségi eszközöket is igénybe véve (állami kényszer útján) is behajthatja a követelést.

Tévhit: a végrehajtót az állam fizeti

Na persze… A végrehajtó díját a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Ha az adósnak nincs vagyona, vagy az nem értékesíthető, akkor a végrehajtást kérő pórul jár, mert nem fogja soha visszakapni a megelőlegezett költségeket. Sajnos az adós vagyontalansága esetén ilyenbe is belefuthatunk.

A végrehajtó felel a jogerős ítéletek végrehajtásáért, így az államnak fontos szerepét látja el, a jogbiztonság szempontjából jelentős a tevékenysége. De szó sincs arról, hogy a végrehajtót az állam fizetné. A végrehajtót tehát jobb esetben, az eljárás végén az adós fizeti (ezzel tovább növelve az őt terhelő költségeket) rosszabb esetben pedig, mint már említettük, végrehajtást kérő terhén maradnak a költségek.

Kapcsolódó jogi hírek

Egyéb
Kártérítés
Polgári törvénykönyv
Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?

Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...

Elolvasom
Polgári törvénykönyv
Végrehajtás alatt állunk, de mit tehetünk?

Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...

Elolvasom
Polgári törvénykönyv
Szerződésjog
Két tanút a papírra, de miért?

Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...

Elolvasom
Egyéb
Kártérítés
Polgári törvénykönyv
Sikkasztás, csalás vagy kártérítés?

Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gon...

Elolvasom
Polgári törvénykönyv
Végrehajtás alatt állunk, de mit tehetünk?

Sajnos számos ügyfelünk küzd azzal a problémával, hogy tartozásaik mértéke meghaladják gazdasági teljesítőképeségük határait. Az ilyen esetekben, amikor az adós nem tuja adósságát megfizetni, a jog...

Elolvasom
Polgári törvénykönyv
Szerződésjog
Két tanút a papírra, de miért?

Ügyfeleink sokszor kapják eljáró jogászainktól azt a tanácsot, hogy a felek között otthon barkácsolt okiratokat mindenképp lássák el két tanúval. Sok ügyfélben ez értetlenséget vált ki, mivel habár...

Elolvasom

Kérdése vagy jogi problémája van?

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.

Kérdésem van
Meglévő ügyfél?
Lépjen be az ügyféltérbe

Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 2 napon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.