Végrehajtást megelőző lépések

Sajnos sok esetben akkor esik csak le a tantusz, hogy tényleg baj van, amikor a végrehajtó letiltást vezet a fizetésünkre, zárolja a számlánkat, vagy lefoglalja a kocsinkat. Ilyenkor általában egy érthető harag ébred az adósokban, hiszen az alapvető megélhetésük, anyagi biztonságuk egyik pillanatról a másikra veszélybe kerül. De mégsem egyik pillanatról a másikra… Miért mondom ezt? Nos érthető a félelem, és az a harag, amit egy ilyen eljárás kivált, de alapvetően megelőzhető, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk, még akkor is, ha a tartozásunkat nem tudjuk megfizetni. Ezért fontos tudni, milyen jogi lehetőségeink vannak.

Először is tisztázzuk, hogy nem a végrehajtó az első lépés, hanem már csak akkor kerül a képbe, amikor egy jogerős, végrehajtható okirat kerül kiállításra az ügyben. Másodszor pedig a végrehajtó a letöbb esetben nem a letiltással kezdi, a dolgot, úgyhogy jobb megelőzni a bajt, mint akkor sopánkodni, amikor már bekövetkezett.

Ha nem a végrehajtónál kezdődik, akkor hol? És melyik ponton tudjuk megelőzni a bajt?

A végrehajtó csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás, vagy végrehajtási záradékkal ellátott okirat) alapján jár el, tehát mire a végrehajtó elé kerül az ügyünk, abban már született egy jogerős döntés. Tehát vagy elveszítettünk egy pert, vagy elmulasztottunk valamit a végrehajtást megelőző eljárásban.

Ha a fizetési meghagyással szemben nem éltünk ellentmondással, az jogerőre emelkedik, és onnantól kezdve nem tudjuk vitatni. Ugyanez igaz akkor, ha nem adtunk be érdemi ellenkérelmet egy keresettel szemben, és így bírósági meghagyást bocsátottak ki velünk szemben. Nem is beszélve arról, amikor érdemben belementünk egy perbe, és elvesztettük.

Előfordulhat az is, hogy egy közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tettünk, és nem fizettük meg az abban vállalt összeget. Erre mindenféle per, és fizetési meghagyás nélkül végrehajtást kérhet a jogosult.

Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy ha nem fizetünk, akkor valamilyen módon, akár állami kényszerrel is be fogják hajtani rajtunk a követelést, és erre való a bírósági végrehajtó. Ha mi nyernénk egy perben, és a pervesztes fél nem fizetne, akkor mi sem örülnénk, ha nem lenne kényszerítő eszköz a kezünkben. A jogerős ítéleteknek érvényt kell szeretni és ennek alapjait biztosítja a végrehajtási eljárás.

Mi van akkor, ha nem tudunk egy ellenünk zajló eljárásról?

Előfordulhat, hogy akár a keresetet, akár a fizetési meghagyást rossz címre (korábbi lakcímünkre) kézbesítették, és így emelkedett jogerőre velünk szemben egy követelés. Ilyenkor valóban előállhat az a helyzet, hogy a végrehajtó felhívásakor értesülünk az egészről. Jó ha tudjuk, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kézbesítési kifogással élhetünk, és ilyenkor újra megnyílik a lehetőségünk az ellentmondásra, a végrehajtási eljárást pedig befejezik.