Ön itt áll:
2026. április 16.
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. április 14. ( 4 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A Polgári Törvénykönyv a találás jogintézményét részletesen szabályozza, célja pedig a tulajdonos érdekeinek védelme mellett a találó jogszerzésének feltételeit is meghatározni. A találás útján történő tulajdonszerzés alapfeltétele, hogy a találó az elveszett dolgot birtokba vegye, arra igényt tartson, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy a tulajdonos visszakaphassa. Amennyiben a jogosult meghatározott időn belül nem jelentkezik – általában egy éven belül, élő állat esetén rövidebb határidővel –, a találó megszerezheti a dolog tulajdonjogát.
A találót azonban szigorú kötelezettségek terhelik. A talált dolgot rövid határidőn belül (8 nap) át kell adnia a tulajdonosnak, az elvesztőnek, az átvételre jogosult személynek vagy a jegyzőnek. Hatósági átadás esetén nyilatkoznia kell arról, hogy igényt tart-e a tulajdonjogra, amelyről igazolást kap. Több találó esetén jogaik egyenlő arányban illetik meg őket, míg kötelezettségeik egyetemlegesek.
A hatóság elsődleges feladata a jogosult felkutatása. Ha a jogosult személye nem állapítható meg, a dolgot meghatározott ideig megőrzik. E határidő eredménytelen eltelte után – amennyiben a találó korábban igényt tartott rá – a dolgot részére ki kell adni. Ha a találó nem kíván tulajdonjogot szerezni, a dolgot értékesítik.
A találó jogai korlátozottak: a dolgot csak állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak sem engedheti át. Különös szabályok vonatkoznak a közönség számára nyitva álló helyeken talált dolgokra, ahol a találó köteles a dolgot az üzemeltetőnek átadni, és ilyen esetben nem szerezhet tulajdonjogot.
A szabályozás kiemelten védi a tulajdonos jogait: a jogosult az értékesítésig bármikor visszakérheti a dolgot, azt követően pedig a befolyt összeget követelheti. Ha azonban meghatározott időn belül nem jelentkezik, elveszíti e jogait. A rendszer így a jóhiszemű magatartást ösztönzi, miközben biztosítja a tulajdonhoz való jog érvényesülését és a talált dolgok rendezett jogi sorsát.
Címkék:
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Vissza a hírekhez
