Mikor felel a postai szolgáltató?
A törvény szerint a szolgáltató főszabály szerint felel azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy visszakézbesítéséig a küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből, illetve megsérüléséből keletkezik. A szolgáltató ugyanakkor mentesülhet, ha a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről nem felismerhető hiányossága vagy más postai küldemény okozta.
Mennyi kártérítés jár?
Nem könyvelt küldemény esetén főszabály szerint nincs kártérítési kötelezettség, kivéve a szándékos károkozást. Könyvelt küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a Postatv. 46. § alapján a kártérítési átalány a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse. Részleges elveszés vagy sérülés esetén az összeg a keletkezett kár és a küldemény teljes értékének arányához igazodik. A szolgáltatási díjat a szolgáltató szintén köteles visszafizetni.
Mi a helyzet értéknyilvánítás esetén?
Értéknyilvánított küldeménynél a törvény eltérő szabályt alkalmaz. Teljes elveszés vagy megsemmisülés esetén a kártérítési átalány főszabály szerint az értéknyilvánításban megjelölt összeg. Ha azonban ez magasabb a küldemény tényleges kereskedelmi értékénél, a tényleges érték az irányadó. Részleges elveszésnél vagy sérülésnél a kártérítés a keletkezett kár arányához igazodik.
Jár kártérítés késedelmes kézbesítésért?
A nem időgarantált küldemény késedelmes kézbesítéséért a szolgáltató nem felel. Időgarantált szolgáltatás esetén viszont késedelmes kézbesítés vagy annak késedelmes megkísérlése miatt kártérítési átalány járhat, amely főszabály szerint a szolgáltatásért, illetve a kapcsolódó többletszolgáltatásért fizetett külön díj kétszerese.
Milyen határidőket kell betartani?
Ha a sérülés vagy részleges elveszés a kézbesítéskor felismerhető, azt azonnal jelezni kell, ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a hiba csak később válik felismerhetővé, három munkanapon belül kell írásban bejelenteni. Elveszés vagy megsemmisülés esetén az igény a feladástól számított tizenötödik naptól hat hónapos jogvesztő határidőn belül jelenthető be. Időgarantált küldemény késedelme esetén a határidő tizenöt nap.
Ki érvényesítheti az igényt?
Főszabály szerint a feladó jogosult a kártérítési igény érvényesítésére. A címzett csak a törvényben meghatározott esetekben, például kézbesítés után vagy írásbeli engedményezés alapján léphet fel.
Összegzés
A postai küldemény elveszése, sérülése vagy késedelmes kézbesítése esetén az igényérvényesítés sikere nagymértékben azon múlik, hogy milyen szolgáltatást vett igénybe a feladó, történt-e értéknyilvánítás, valamint betartották-e a törvényben meghatározott bejelentési határidőket. Különösen fontos, hogy a felismerhető sérülést már az átvételkor jelezzék, a később észlelt hibát pedig határidőben írásban bejelentsék.
Vissza a hírekhez
