Ráépítés idegen földre – mikor kié az épület?
Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki saját anyagával, de más tulajdonában álló földre épít, és az építéshez nem rendelkezik jogosultsággal. Ez a helyzet jogilag különösen kényes, mert a ráépítés ...
Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki saját anyagával, de más tulajdonában álló földre épít, és az építéshez nem rendelkezik jogosultsággal. Ez a helyzet jogilag különösen kényes, mert a ráépítés ...
Hozzáépítésről akkor beszélünk, ha valaki saját anyagával, jóhiszeműen a más tulajdonában álló épülethez épít hozzá, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen megnöveli. A törvény ezzel a ráépítés eg...
Beépítésről akkor beszélünk, ha valaki idegen anyag felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek vagy az épület alkotórészévé válik. A beépítés tehát a ráépítés és a hozzáépítés...
A tulajdonhoz való jog az egyik legerősebb és legvédettebb polgári jogi jogosultság, azonban a Polgári Törvénykönyv ismeri és elismeri, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a közérdek elsőbbséget él...
A szükséghelyzet a Polgári Törvénykönyvben olyan kivételes jogintézmény, amely akkor alkalmazható, ha más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen és másként el nem hárítható veszély fenyegeti...
A túlépítés az ingatlan-használat egyik leggyakrabban előforduló vitás esete. Akkor beszélünk róla, ha az építkező a saját telke határain túlterjeszkedik, és az épület egy része a szomszéd földjére...
A munkaviszony – főszabály szerint – a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik, hacsak a felek ettől eltérően nem rendelkeznek. A szerződéskötés és a munkaviszony kezdete közötti időszakot ...
A Polgári Törvénykönyv egyik alapvető szabálya, hogy a tulajdonjog nemcsak birtoklást, használatot és a hasznok szedését jelenti, hanem magában foglalja a rendelkezés jogát is. Ez az a jogosultság,...