Mi a teendő munkabaleset esetén?
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2026. május 18. ( 2 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
A munkavállaló szabadsága nem puszta munkahelyi kedvezmény, hanem törvényben biztosított pihenőidő. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) alapján a szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló meghallgatása után, és annak időpontját főszabály szerint legalább 15 nappal korábban közölni kell.
A már megkezdett szabadság megszakítására csak kivételes esetben van lehetőség. Az Mt. 123. § (5) bekezdése szerint erre akkor kerülhet sor, ha azt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Ez nem azonos azzal, hogy „sok a munka”, „kevés az ember”, vagy „jobban jönne, ha bent lenne a kolléga”. A szabadság megszakítása csak olyan helyzetben jogszerű, amely előre nem volt reálisan tervezhető, és amelyet a munkáltató más munkaszervezési eszközzel nem tud kezelni.
Ilyen lehet például egy súlyos üzemzavar, baleset, rendkívüli informatikai hiba vagy olyan speciális szakértelmet igénylő feladat, amelyet ténylegesen csak a szabadságon lévő munkavállaló tud ellátni. Nem elegendő viszont a szezonális terhelés vagy a rosszul megszervezett helyettesítés.
A szabadság megszakításával járó esetleges költségek nem maradhatnak a munkavállaló terhén. Az Mt. 123. § (7) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a módosítással vagy megszakítással összefüggésben felmerült kárt és költséget. Ide tartozhat az utazás, a szállás, az átfoglalás díja vagy az igénybe nem vett program költsége is. A munkavállalónak ugyanakkor igazolnia kell az igényét, és köteles elkerülni a felesleges többletköltségeket.
A tartózkodási helyről a munkahelyre és vissza történő utazás, valamint a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba. A megszakított szabadságot később ki kell adni. A munkáltató tehát nem elveszi a szabadságot, hanem kivételesen elhalasztja annak tényleges igénybevételét.
Mindezek értelmében a munkáltató működési érdeke indokolt esetben elsőbbséget kaphat, de ennek költségét és jogi kockázatát nem háríthatja át a munkavállalóra.
A szabadság megszakítása a munkáltató számára nem általános jogosítvány, hanem szűken értelmezendő kivétel. A Munka Törvénykönyve alapján kizárólag akkor alkalmazható, ha a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő, előre nem látható körülmény áll fenn, és a helyzet más módon nem kezelhető. A visszahívás jogszerűsége minden esetben konkrét körülményeken alapul, és vita esetén annak bizonyítása a munkáltatót terheli.
Munkabalesetnek az a baleset minősül, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatban éri, a baleset időpontjától és helyétől illetve a sérülést elszenvedett alkalmazott...
A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató e kötelezettsége alól akkor mentesül,...
Ügyfelünk folyamatosan romló egészségi állapota miatt munkáját már nehezen tudta ellátni, üzemorvosi minősítései időről-időre rosszabbak voltak, munkáltatója mégsem bocsátotta el őt.
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.