Ki felel a játszótéri balesetekért?

A játszótér a legtöbb ember számára egyszerűen egy közösségi tér, ahol a gyermekek biztonságosan játszhatnak. Kevésbé ismert azonban, hogy a játszótéri eszközök üzemeltetésére részletes jogszabályi előírások vonatkoznak. Egy hinta, csúszda vagy más játszótéri eszköz kihelyezése és fenntartása nem kizárólag műszaki kérdés, hanem komoly jogi felelősséggel is jár.

Az üzemeltetőnek folyamatos kötelezettségei vannak 

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet részletesen szabályozza, hogy milyen feltételekkel helyezhetők üzembe és tarthatók fenn a játszótéri eszközök. A rendelet alapján játszótéri eszköz kizárólag akkor telepíthető és használható, ha rendeltetésszerű és előrelátható használat mellett nem veszélyezteti a gyermekek vagy más személyek biztonságát és egészségét.

A jogszabály nem áll meg a telepítésnél. A játszótér üzemeltetőjét folyamatos kötelezettségek terhelik. A használat során gondoskodnia kell az eszközök karbantartásáról, javításáról, rendszeres ellenőrzéséről és biztonságos állapotának fenntartásáról. A rendelet szerint a kijelölt szervezet által végzett időszakos ellenőrzést háromévente kötelező elvégeztetni, emellett az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie az ellenőrzésekről, javításokról és az eszközök állapotáról.

Különösen fontos szabály, hogy a nem megfelelőnek minősített vagy balesetveszélyessé vált játszótéri eszköz nem maradhat használatban. A jogszabály egyértelműen előírja, hogy az üzemeltető köteles az ilyen eszközt kijavítani vagy elbontani, és addig a használatát megakadályozni.

Mikor merülhet fel kártérítési felelősség? 

Nem minden sérülés eredményez automatikusan kártérítési igényt. Más lehet azonban a helyzet, ha a balesetet például egy korhadt faelem, egy törött hintaülés, hiányzó védőburkolat vagy egy nem megfelelően rögzített szerkezet okozta. A Polgári Törvénykönyv alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha bizonyítható, hogy a sérülés és a játszótér hibás állapota között közvetlen okozati kapcsolat áll fenn, felmerülhet a károk megtérítése, valamint személyi sérülés esetén sérelemdíj iránti igény is. Ilyen esetben különösen jelentős lehet a helyszíni fényképfelvétel, a tanúk nyilatkozata, az orvosi dokumentáció, valamint annak vizsgálata, hogy korábban érkezett-e panasz vagy bejelentés az adott eszköz állapotával kapcsolatban.

Összegzés

A játszótér üzemeltetése nem merül ki az eszközök kihelyezésében. A jogszabályok folyamatos ellenőrzési, karbantartási és biztonsági kötelezettséget írnak elő. Egy játszótéri baleset esetén ezért nemcsak azt szükséges vizsgálni, hogy történt-e sérülés, hanem azt is, hogy az üzemeltető eleget tett-e a jogszabályban előírt kötelezettségeinek.