Miért nem éri meg távol maradni? Az elővezetésről – 2. rész

Mi történik, ha valaki nem jelenik meg egy rendőrségi kihallgatáson vagy bírósági tárgyaláson? Előfordulhat, hogy a rendőrök személyesen mennek érte, és akár akarata ellenére is a hatóság elé kísérik? Ki fizeti az intézkedés költségeit, és mikor lehet vitatni annak jogszerűségét? A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 118. §-a az elővezetés szabályait rögzíti. Ezek ismerete a gyanúsítottak és a tanúk számára egyaránt lényeges, hiszen egy elmulasztott idézésnek komoly következményei lehetnek.

Az elővezetés az idézésben foglalt megjelenési kötelezettség kikényszerítésére szolgáló intézkedés. A Be. 116. §-a alapján elrendelhető például akkor, ha a lopással gyanúsított személy szabályszerű idézés ellenére távol marad, és mulasztását megfelelően nem igazolja. Ugyanez tanúval szemben is alkalmazható: ha egy közlekedési baleset szemtanúja indokolatlanul nem jelenik meg a kihallgatáson, elővezethető, vagy rendbírsággal is sújtható. A szakértő mulasztásának jogkövetkezménye ugyanakkor főszabály szerint rendbírság, nem elővezetés.

Az idézés elmulasztása önmagában nem jelenti, hogy a hatóság minden esetben köteles elővezetést elrendelni. A döntésnél jelentősége van annak, történt-e előzetes kimentés, például váratlan kórházi ellátás miatt. Ilyenkor az akadályról haladéktalanul tájékoztatni kell az idézést kibocsátó szervet, szükség esetén pedig utólag igazolni a távolmaradás okát. Az eljárási cselekmény új időpontjára elrendelt elővezetés mellett azért is szükséges az újabb idézés, hogy az érintett tudomást szerezzen a megjelenés helyéről és idejéről, valamint szükség esetén ismét kimenthesse magát. Az elővezetés tehát nem jelent előzetes döntést a büntetőjogi felelősségről, és a tanú esetében sem teszi őt gyanúsítottá.

Elővezetés akkor is szóba kerülhet, ha az idézett önhibájából kihallgatásra alkalmatlan állapotban érkezik, például ittasan, vagy engedély nélkül elhagyja az eljárási cselekmény helyszínét. Az első esetben az elővezetés az új időpontra rendelhető el. A második esetben akár azonnali intézkedés is indokolt lehet, hogy a félbeszakadt kihallgatás folytatódhasson.

A hatóság rendszerint új időpontot tűz ki, amelyről az érintettet ismét idézni kell. Ugyanakkor a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt azonnali elővezetése is elrendelhető, ha várható, hogy az intézkedés még az adott napon észszerű időn belül eredményes lesz. Az elővezetést a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelheti el, határozattal.

A végrehajtás főszabály szerint rendőri feladat, de saját nyomozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is közreműködhet. Az elővezetést lehetőleg reggel hat és este tíz óra között kell végrehajtani. Nem feltétlenül jár rendőri kísérettel: ha elegendőnek látszik, az érintettet útba indíthatják, vagyis ellenőrizhetik, hogy valóban elindul-e a meghatározott helyszínre. Szükség esetén azonban törvényes kényszerítő eszköz is alkalmazható. A rendőrségi végrehajtás során indokolt esetben, az előállítás szabályai szerint legfeljebb tizenkét órás visszatartás is lehetséges.

Az elővezetés nem azonos az előállítással: utóbbi a nyomozás során akár előzetes idézés nélkül is elrendelhető. Az elővezetés ezzel szemben korábbi idézési kötelezettség megszegéséhez kapcsolódik, és nem jogosít automatikusan a kihallgatás teljes időtartamára történő fogva tartásra.

Különösen fontos a költségviselés. A Be. 118. §-a szerint az elővezetés költségeit főszabály szerint az érintett viseli, és a fizetésre kötelező határozattal szembeni jogorvoslatnak halasztó hatálya van. Eredményes elővezetés után a költséghatározatban már csak a költség vitatható; az elővezetés jogszerűségét korábban, önálló jogorvoslattal lehet kifogásolni. Eredménytelen intézkedésnél viszont a költséghatározat elleni jogorvoslatban maga az elrendelés is támadható. Különös méltánylást érdemlő okból a hatóság ilyenkor kérelemre elengedheti a költségeket.

Az elővezetés célja a büntetőeljárás zavartalan lefolytatása, nem az érintett megbüntetése. Aki akadályoztatását időben jelzi és alapos okkal igazolja, számos kellemetlen következményt elkerülhet. A hatóságoknak ugyanakkor minden esetben tiszteletben kell tartaniuk a jogkorlátozás törvényi határait. Vajon nem az időben megtett, egyszerű kimentés a legjobb védelem egy szükségtelen kényszerintézkedéssel szemben?