Díjkitűzés és versenyeztetési eljárás különbsége
A versenyeztetés és a díjkitűzés között lényeges különbség, hogy amíg a versenyeztetés során a kiíró ajánlati felhívást tesz közzé, amelyre a jelentkezők ajánlatot nyújtanak be, addig a díjkitűzés esetében maga a nyilvános felhívás eredményez jogi kötelezettséget.
Versenyeztetésnél a folyamat kulcseleme, hogy a kiíró a beérkezett ajánlatok alapján kiválasztja a számára legkedvezőbbet, és ezzel az ajánlattevővel szerződést köt, amely csak ezt követően kötelezi a feleket a teljesítésre. Ezzel szemben a díjkitűzés eltérő: a kiíró már a díj nyilvános felajánlásával kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben valaki a kiírás feltételeinek megfelelő teljesítményt vagy eredményt nyújt, a díjat részére átadja.
További különbség, hogy versenyeztetésnél a teljesítés csak a szerződéskötést követően kezdődik meg, vagyis az ajánlattevők vállalásait a szerződés biztosítja. Ezzel szemben a díjkitűzés esetében nem kizárt, hogy az eredmény már a felhívás közzététele előtt vagy azzal párhuzamosan is létrejön, és a díj odaítélése ennek az eredménynek az értékeléséhez kötött. Így a győztes a tényleges teljesítés alapján kerül kiválasztásra, nem pedig a jövőbeni vállalása szerint.
A díj tárgya és a teljesítés feltételei
A Ptk. nem ír elő alaki követelményt, de a nyilatkozatnak nyilvánosnak kell lennie – ennek megítélése mindig az adott ügy körülményeitől függ. A díj tárgya lehet pénz, szolgáltatás vagy bármilyen vagyontárgy, a kiíró pedig szabadon meghatározhatja, kiknek és meddig fogadja el a teljesítést.
A teljesítmény vagy eredmény lehet szellemi alkotás, sporteredmény, találmány stb., és nem feltétel, hogy az kizárólag a díjkitűzés céljából készüljön – a díjat akkor is ki kell adni, ha valaki „véletlenül” hozta létre az eredményt.
Több jogosult közötti díjmegosztás
Ha a díjkitűzés alapjául szolgáló teljesítmény vagy eredmény több személy közreműködésével jött létre, a díjat elsősorban a közreműködés arányában kell megosztani. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők a hozzájárulásuk mértékének megfelelően részesülnek az ellenszolgáltatásból. Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg – például mert a hozzájárulás mértéke azonos vagy nem megállapítható –, a díjat egyenlő arányban kell felosztani a jogosultak között.
Ugyanez az egyenlő megosztás irányadó akkor is, ha a teljesítményt vagy eredményt többen egymástól függetlenül, önállóan hozták létre, feltéve, hogy azonos színvonalú és időben lényegében egyidejű teljesítményekről van szó, és a kiírás nem rendelkezik másként.
A díjkitűzés visszavonása
A díjkitűzés visszavonása csak akkor érvényes, ha:
- a kiíró a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és
- a visszavonás legalább annyira nyilvános, mint maga a kitűzés.
A visszavonás hatálytalan azzal szemben, aki a teljesítményt már létrehozta, mire a visszavonás megtörtént – függetlenül attól, hogy tudott-e róla.
Vissza a hírekhez
