A szankció kiszabásának jogszabályi feltétele, hogy az elkövetett bűncselekmény sportrendezvénnyel összefüggésben történjen, azaz az elkövető a sporteseményen való részvétel, az oda vezető út vagy az onnan történő távozás során valósítson meg olyan bűncselekményt, amely ezzel az eseménnyel közvetlen kapcsolatban áll. Tipikus példák: szurkolói verekedés, garázdaság, testi sértés, rendbontás. Nem alkalmazható viszont a szankció, ha a bűncselekmény nem áll közvetlen kapcsolatban a sporteseménnyel – például ha valaki stadionon belül, de attól független lopást követ el.
A bíróság az elkövetőt eltilthatja:
- bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportrendezvény látogatásától, vagy
- bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, ha az az adott sportesemény helyszíne.
A szankció önállóan is kiszabható, például enyhébb bűncselekmény esetén az elzárás helyett, de más büntetésekkel – például pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel – együtt is alkalmazható. Időtartama minimum 1 év, maximum 5 év, és nem lehet végleges. Az eltiltás a bírósági határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha az illetőt szabadságvesztésre is ítélik, a börtönben töltött idő nem számít bele az eltiltás időtartamába. Viszont ha az elítélt feltételesen szabadlábra kerül, akkor az ezen idő alatt eltelt idő már beleszámít az eltiltásba is.
A végrehajtást a rendőrség ellenőrzi a sportrendészeti nyilvántartás alapján. Az elítélt köteles távol maradni a bíróság által megjelölt sporteseményektől és sportlétesítményektől. Ennek megszegése önmagában újabb bűncselekményt jelenthet.
Ez a jogintézmény tehát nem a sporttól való örökös eltiltást célozza, hanem azt, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személyt ideiglenesen kizárja abból a közegből, ahol a törvénysértésre sor került, ezzel védve a nézők, sportolók és a társadalom jogos biztonságérzetét.