Vagyon elleni bűncselekmények I.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2025. július 31. ( 30 napja)
Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.
Kinek a feladata az ingatlan előtti terület rendben tartása? Az ingatlan körüli terület rendben tartása—jogszabály eltérő rendelkezései hiányában—az ingatlan tulajdonosának a feladata, erről rendelkezik központi szinten, általános jelleggel az Építési és Vidékfejlesztési Minisztérium és Egészségügyi Minisztérium 1/1986-os a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló együttes rendelete.
Ez a terület egyrészt az ingatlan előtti járdaszakaszt jelenti, ha viszont nincs járda, akkor a faltól, kerítéstől számított 1 méter széles területsávot. Abban az esetben, ha az ingatlanunk előtt, a járdán kívül zöldsáv is van, akkor a rendben tartási kötelezettségünk fennáll az egész, úttestig terjedő zöldterületen is. Továbbá szintén az ingatlan tulajdonosa kötelese tisztán tartani az ingatlan előtti nyílt árkot, illetve annak műtárgyait (ez lehet például egy akna, rács) és tömbtelken az egyes épületek gyalogos megközelítésére szolgáló területet.
Ezek a fent említett területrész, ahol fennáll a tisztántartási kötelezettségünk, nem számít a mi magánterületünknek, hanem közterületnek minősül. Ami viszont a rendeletben felsorolt területeken kívül eső közterület az már nem az ingatlantulajdonosok felelősségi körébe tartozik. Ebben az esetben az önkormányzaté vagy a közútkezelőé (ha magánút vagy országos főút halad az ingatlanunk mellett) a feladat a karbantartási, köztisztasági feladatok elvégzésével kapcsolatban.
Az említett rendelet csak nagyon általános szabályozásokat ad, a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletben eltérhetnek a jogszabálytól és általában részletesen szabályozzák a közterület karbantartására vonatkozó kötelezettségeket. Ezért mindenképpen érdemes a polgármesteri hivatal honlapján, vagy személyesen tájékozódni feladatainkról, hiszen akár az is előfordulhat, hogy ezekből a feladatokból az önkormányzat magára vállal néhányat.
Általánosságban az ingatlanunk körüli közterületen kötelesek vagyunk lenyírni a füvet, leseperni a járdát, kigazolni az árkot, eltávolítani más hordalékot, illetve a járdáról havat lapátolni télen vagy ónos esők után, így biztosítva, hogy balesetmentesen lehessen közlekedni rajta. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy 282/2024. (IX. 30.) számú., a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően tilos a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyagot használni, amely fás szárú növények egészségét veszélyezteti. Ezért konyhasó helyett fűrészporral, homokkal vagy zöld sóval gondoskodjunk a csúszásmentesség biztosításáról.
Attól függ, hogy hol helyezkedik el a vízelvezető árok; vagy a közútkezelő, vagy az önkormányzat, vagy pedig az ingatlan tulajdonosa felel érte, de az utóbbi csak az ingatlan előtti járdaszakasz mellett elhelyezkedő nyílt árok tisztántartásáért felel.
Az árkokat olyan állapotban kell tartania az érte felelősnek, hogy a víz zavartalan elfolyását biztosítani tudja. Ez magában foglalja mindenféle hulladék, akadály eltávolítását, így az árok gaztalanítását, a hordalék kiásását, valamint az esetlegesen oda nem illő tárgyak eltávolítását. Az árok nem takarítása esetén fennállhat annak a lehetősége, hogy az árok nem lesz képes az esőzéskor felgyülemlett víz elvezetésére, melynek okán a túlcsorduló áradat komoly károkat okozhat a szomszédok ingatlanaiban és vagyontárgyaiban, ilyenkor a kötelezettségszegő tulajdonostól/önkormányzattól/közútkezelőtől kártérítés követelhető.
Joggal merülhet fel ez a kérdés, hiszen a legtöbb társasházi lakónak nincs az ötödik emeleti panellakásában fűnyírója, metszőollója és sövényvágója. Fontos, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem más személy is kijelölhető ezen feladatok ellátására. Ha a lakók nem tudnak megállapodni abban, hogy hogyan osszák fel egymás között ezt a feladatot, akkor a társasháznak fel kell bérelnie egy külön céget, aki elvégzi a terület rendben tartását, és ennek költségét a lakók a közös költségből fedezik.
A vagyon elleni bűncselekmények két csoportját ismeri jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk. Ezek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények és a „sima” vagyon elleni bűncselekmények. Jelen kétr...
Korábbi cikkünkben a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kategóriáját ismertettük. Jelen cikkünkben a vagyon elleni bűncselekmények másik nagy kategóriájával foglalkozunk, az „sima” vagyon elle...
Bár messze még a 2023-as szezon, az esküvői szolgáltatók lefoglalása már javában megkezdődött. Mindenki igyekszik minél jobb áron, minél professzionálisabb szolgáltatásra szerződni. Nyilván az, hog...
Kérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.
Kérdésem vanKérjük, töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! 5 munkanapon belül visszahívjuk és személyre szabott tájékoztatás keretében informáljuk a felmerült kérdéskörrel kapcsolatban.